150 ezer forintból nem lehet egy lakást akadálymentesíteni

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra kéri a kormányt, hogy állítsa helyre a súlyosan mozgáskorlátozott embereknek járó lakás-akadálymentesítési támogatás reálértékét, amely közel húsz éve változatlanul 150 ezer forint, így mára már teljesen elértéktelenedett. asdA Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra kéri a kormányt, hogy állítsa helyre a súlyosan mozgáskorlátozott embereknek járó lakás-akadálymentesítési támogatás reálértékét, amely közel húsz éve változatlanul 150 ezer forint, így mára már teljesen elértéktelenedett.

2011-ben változott az ügyintézés menete is, azóta kevesebb mint tizedét fizeti ki az állam a támogatásra. A MEOSZ egyesületei hosszú éveken át hatékonyan és megbízhatóan, a mozgássérült emberek valós igényeinek figyelembevételével intézték a lakás-akadálymentesítési ügyeket, ezért úgy véljük, az ügyintézést vissza kell adni a Szövetségnek. Ennek lehetősége a mostani jogszabályi környezetben is megteremthető.

Az alapvető jogok biztosa szerdán hozta nyilvánosságra a lakás-akadálymentesítési támogatásról szóló vizsgálati jelentését, amelyben többek közt a bírálati díj eltörlését kérte, és azt, hogy a mozgássérült személy többször is igényelhesse a támogatást élete során. A jelentéssel a MEOSZ teljes mértékben egyetért.

A súlyosan mozgáskorlátozott személyek használt lakás esetén 150 ezer, új lakás esetén 250 ezer forint lakás-akadálymentesítési támogatást igényelhetnek, az összeg az 1990-es évek közepe óta változatlan. 2011 tavaszáig a MEOSZ egyesületeinél, azóta csak pénzintézetnél lehet ezt megtenni, ami a gyakorlatban az OTP Bankot jelenti. Tapasztalataink szerint a támogatás igénylésekor felszámított díjakat és egyéb költségeket (bírálati díj: 4500-7500 Ft, helyszíni szemle, tulajdoni lap, hiteles térkép másolat), valamint az áfát befizetve előfordul, hogy mindössze 90 ezer forintjuk marad a mozgássérülteknek a fürdőszobájuk akadálymentesítésére, amiből ezt nem lehet megoldani. Alanyi jogon járó juttatásért ráadásul eleve nem lehetne bírálati díjat elkérni, a családi pótlék elbírálásáért sem kér az állam pénzt. (A bank a bírálati díjat az államtól is megkapja egyébként.)

A rendszer 2011-es átalakítása óta lényegesen kevesebbet költ az állam a támogatásra. Amíg a MEOSZ intézte az ügyeket, évente átlagosan 10 ezer kérelmet támogatott mintegy 1,5 milliárd forint értékben, 2012 óta azonban kevesebb, mint 500 fő igényel, illetve részesül támogatásban, ami nem éri el az évi 100 millió forintot. A drasztikus visszaesés oka a már említett elértéktelenedés mellett a jogosultak körének szűkülése is, a jogosultsághoz ugyanis sokaknak egy nemrég bevezetett vizsgálaton kell átesni, ami nem alkalmas a közlekedőképesség megállapítására, így a mozgássérültek 60 százaléka nem megy át rajta.

A támogatást a mozgássérült emberek életük folyamán csak egyszer vehetik igénybe. Másokhoz hasonlóan azonban ők is többször költöznek életük során, és mivel a lakóépületek elenyésző hányada akadálymentes, több alkalommal is szükséges akadálymentesíteniük a lakókörnyezetüket.

Most zajlik a költségvetés tervezése, ezért a MEOSZ arra kéri a kormányt, hogy a jövő évi büdzsében biztosítson forrást a lakás-akadálymentesítési támogatás összegének emelésére, továbbá törölje el a bírálati és egyéb díjakat, valamint tegye lehetővé, hogy a súlyos mozgássérültek ne csak egyszer, hanem annyiszor kaphassanak támogatást, ahányszor ténylegesen szükségük van rá.

Azóta történt

A fogyatékos emberek szervezetei felkészültek, a tanácskozás sem sikerült rosszul, jó hírek azonban nincsenek, a V4-es országok között…
A KézenFogva Alapítvány új képzési lehetőséget hirdet elsősorban szülők, hozzátartozók, támogatók és fogyatékos emberek számára, akik saját maguk vagy…
Bár az alapvető jogok biztosa és Szövetségünk is kérte, hogy a betegszállítás során biztosítsák annak feltételeit, hogy az…