A MEOSZ elnöke intézkedést sürget a kórházból hazaküldött mozgáskorlátozott emberek védelmében

A járványügyi felkészülés miatt nagyon sok mozgáskorlátozott ember kerül vissza a kórházból az otthonába, akiknek a gondozását rokonai, korábbi segítői, vagy az önkormányzat a jelen helyzetben nem tudja, illetve a beteg speciális egészségügyi igénye miatt nem képes ellátni. Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez és prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszteréhez, az Operatív Törzs vezetőihez fordult a helyzet haladéktalan rendezése érdekében. A MEOSZ elnöke az otthoni szakápolás feltételeinek megteremtését és finanszírozási körének emelését kérte, illetve egy olyan eljárásrend kidolgozását sürgette, amely alapján – önellátásra egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan képes – mozgáskorlátozott emberek továbbra is szakszerű ellátásban részesülhetnek. Egyértelművé kell tenni az egészségügyi intézmények és a szociális szolgáltatók kompetenciáit, felelősségi köreit és mindehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket is. Az Operatív Törzs vezetőségét arra kérte: intézkedjenek a mozgáskorlátozott embereket érintő szakmai protokoll kidolgozása és a szükséges erőforrások biztosítása érdekében.

A kórházi ágykapacitások felszabadítása beteg emberek tízezreit, köztük számtalan mozgáskorlátozott embert tesz ki annak a veszélynek, hogy egészségügyi problémáik ellátás nélkül maradnak, akár életet veszélyeztető jogellenes helyzeteket idézve elő, így ez kizárólag abban az esetben elfogadható, ha ezeknek az embereknek az egészségügyi és szociális ellátása továbbra is megoldott lesz. A MEOSZ elfogadja, hogy a jelenlegi helyzet mindenkitől együttműködést igényel, azonban aggodalmunkat fejezzük ki a mozgáskorlátozott emberekért, akik mozgáskorlátozottságukból fakadó állapotuk miatt nem képesek az önellátásra, és nincs olyan hozzátartozójuk, aki a gondozásukat a jelenlegi helyzetben vállalni tudná, egészségügyi szakellátásuk pedig egyébként sem a hozzátartozók feladata. Ezeknek az embereknek a kórházi elbocsátása beláthatatlan következményekkel járhat, hiszen a hozzátartozókhoz hasonlóan az önkormányzatoknak sincs sem lehetőségük, sem kompetenciájuk ilyen mértékű és jellegű egészségügyi ellátásra – szögezte le Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a dr. Pintér Sándor belügyminiszternek és prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének írt levelében. ( A MEOSZ elnökének levele itt olvasható) 

Az érintettek helyzetéről, egészségügyi ellátásuk megoldásáról most kell dönteni, hiszen a mostani döntés – vagy annak elmaradása – következményei később nem orvosolhatók. Így például az agyvérzésen átesett rehabilitálásra szoruló beteg mozgásfunkciói a megfelelő terápia elmaradása esetén soha nem térnek vissza. Továbbá, a fekvőbeteg intézményt elhagyni kényszerült emberek jelentős része a krónikus betegsége mellett olyan mozgásnehezítettséggel él, amelyek ellátása (pl: amputációt követően a fertőzött műtéti heg felismerése, decubitus kezelése, szondatáplálás, stb.) további speciális ismeretet igényel. Ezen feladatok elvégzésére nem kötelezhető és nem is képes az egészségügyi végzettséggel nem rendelkező szociális munkás – fogalmazott Kovács Ágnes.

A MEOSZ álláspontja szerint a kórházi kezelést az otthoni szakápolás és az otthoni hospice ellátás erre alkalmassá tételével lehetne kiváltani, ezért a MEOSZ elnöke arra kérte az Operatív Törzs vezetőit – különösen az emberi erőforrások miniszterét – hogy gondoskodjanak az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás feltételeinek megteremtéséről. A javaslatok között szerepel, hogy jelentősen meg kellene emelni az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás közfinanszírozott kapacitását, valamint az ápolási szolgáltatók finanszírozási díját, finanszírozási keretét és az ápolók és gyógytornászok fizetését. Továbbá, az egészségügyi átcsoportosítási tervbe vonják be az otthoni szakápolási/hospice szolgáltatás nyújtását is.  Elengedhetetlen az is, hogy a járványügyi intézkedések kapcsán otthonukba visszatérő, és segítség nélkül maradt mozgáskorlátozott személyek ellátási szükségleteiről, a lakóhely szerinti önkormányzat – mint az Intézkedési Terv végrehajtója – a hazaadó intézménytől azonnal értesüljön.

A MEOSZ minderre figyelemmel azt kérte, hogy az emberi erőforrások minisztériuma a kórházi ágyak felszabadítása miatt elbocsátani tervezett fogyatékos személyek további – különösen egészségügyi – ellátásával kapcsolatos szakmai protokollt készítse el és küldje meg a járványügyi felkészüléssel érintett kórházaknak, valamint a települési önkormányzatoknak – hangsúlyozta Kovács Ágnes.

A MEOSZ elnöke levelében rámutatott, hogy szakmai protokoll kidolgozására van szükség a hatósági házi karanténra kötelezett mozgáskorlátozott személyek esetében is. Mivel a házi karanténban tartózkodó személy nem kerülhet szoros kontaktusba senkivel, ezért a mozgáskorlátozott személyek krízishelyzetbe kerülhetnek az őket megillető ellátások – fektetés, öltöztetés, étkeztetés, személyi higiéné biztosítása, bevásárlás stb. – elmaradása esetén.  Kérte az Operatív Törzs intézkedését, hogy hívják fel az illetékes járványügyi hatóságok figyelmét, hogy a karantén végrehajtási helyének kijelölésekor mérlegeljék az ügy egyedi körülményeit, kiemelten kezelve az önellátási képesség fokát. Tegyenek ajánlást, hogy az egyedül maradt, önellátásra képtelen mozgáskorlátozott személyek esetében a karantén helye elsődlegesen az arra kijelölt kórház, vagy más az állam által erre a célra kijelölt intézmény legyen. Amennyiben a karantén végrehajtására kizárólag a mozgáskorlátozott személy otthonában van mód, akkor dolgozzanak ki egy olyan eljárásrendet, amely alapján a járványügyi hatóság a házi karantén elrendelésével egyidejűleg megkeresi a lakóhely szerint illetékes önkormányzatot, jelezve, hogy a házi karantén elrendelése – közvetve, vagy közvetlenül – önmagáról gondoskodni nem tudó személyt érint. Amennyiben az önkormányzat ellátási kötelezettségének nem tud eleget tenni (pl. nem áll megfelelő védőfelszerelés a rendelkezésére), akkor kompetens kórház kijelölését kérte, tekintettel arra, hogy járványügyi célból szabadították fel a kórházi ágyakat. Különösen azért is fontos ez, hiszen a szociális intézményekben felvételi zárlat van érvényben. Kovács Ágnes rámutatott: az emberi életet veszélyeztető helyzet alakulhat ki akkor is, ha a fogyatékos embert ápoló családtag kerül kórházba a fertőzés következtében, ezért a fenti protokollnak ki kell térnie erre a helyzetre is.

Kovács Ágnes reményét fejezte ki, hogy az érintettek megteszik azokat a szükséges intézkedéseket, melyek révén az egészségügy intézmények, szakellátások, valamint jelen helyzetben az alapvető szociális ellátások és az önkormányzatok mielőbb egy előre kidolgozott eljárásrend alapján tudják biztosítani a mozgáskorlátozott emberek és családjaik számára a veszélyhelyzetben is szükséges ellátásokat.

Budapest, 2020. április 21.

Azóta történt

Magyarország Kormánya elindította a „Közös ügyünk a zöldenergia” online párbeszédet. A felmérésben egyebek között a zöldenergia megtermelésének és…
Március 15-én akadálymentes körülmények között hallgathatják meg Orbán Viktor miniszterelnök beszédét a Magyar Nemzeti Múzeumnál a mozgáskorlátozott emberek…
A 2024. március 1-jén életbe lépett új tarifarendszerrel ­ – ami az elmúlt évtizedek legnagyobb változását jelenti a…

Előzmények

Az új koronavírus okozta járvány terjedésének megakadályozása céljából Magyarország területére kihirdetett veszélyhelyzet, mint különleges jogrend alatt az emberek…
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az elmúlt hetekben kitartó szakmai munkával elérte, hogy az önkormányzatok idősekre vonatkozó…
A 2020. április 11-én lépett hatályba lépett a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő…