Üdvözöltük, hogy eltörlik a rehabilitációs ellátottak heti 20 órás munkaidő korlátját. Ezt már korábban is kértük, mivel a munkavállalás ellen hatott, és rendkívül alacsony jövedelmi szintet eredményezett. Az érintettek az esetek többségében a négyórás minimálbérért dolgoztak, emellé kaptak egy harminc ezer forint körüli ellátást, ami összességében havi 60-70 ezer forint bevételt jelentett. Helyette jövedelemkorlátot vezetnének be, amit a MEOSZ szintén nem támogat, mert nem ösztönzi a munkavállalást, miközben az állam célja pont a foglalkoztatottság növelése.
Rehabilitációs kártyára jelenleg csak a rehabilitációs ellátottak jogosultak. Utánuk a munkaadójuk szociális hozzájárulási kedvezményt vehet igénybe, ami ösztönözi a foglalkoztatást. Javasoltuk, hogy a rokkantsági ellátásban, a fogyatékossági támogatásban és a rokkantsági járadékban részesülő emberek is kaphassanak ilyen kártyát. A rendszer jelenleg ugyanis éppen a legsúlyosabban egészségkárosodott, fogyatékos emberek foglalkoztatását nem támogatja ezzel a kedvezménnyel, pedig az ő körükben a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje. Vannak olyanok is, akik a szükséges biztosítási idő hiánya miatt nem kaphatnak ellátást (B1, C1 kategória), emiatt rehabilitációs kártya sem jár nekik. Számukra is javasoltuk a kártya biztosítását, hisz ők még az ellátástól is elesnek.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátások minimum és maximum összege eddig a 2012-es minimálbérhez volt kötve. A Szövetség többször kérte az értékállóság biztosítását, amit a kormány most úgy oldana meg, hogy az összeget a nyugdíjemelés mértékével emelné minden évben. Ezzel szemben mi úgy véljük, az érintettek korábbi jövedelméből kiszámított ellátások értékállóságát akkor lehet biztosítani, ha az alsó-felső korlátot a mindenkori minimálbérhez igazítják, ezért ezt kértük a kormánytól.
Az új szabályozás előírná, hogy a rehabilitációs ellátottak a korábbi 15 nap helyett 5 napon belül jelentsék be, ha keresőtevékenységet folytatnak. Szerintünk az az öt nap indokolatlanul rövid, életszerűtlen, ezért kértük, hogy maradjon meg a korábbi 15 napos határidő. Eddig a kérelem benyújtásától járt az ellátás, a jövőben viszont csak az eljárást lezáró érdemi döntés után járna, itt is kértük, hogy hagyják meg a régi szabályozást.
A Motiváció Alapítvány és a Munkaesély Munkaerő-piaci Szolgáltatók Szövetsége (MESZ) a minisztériumnak jelezte: ők is támogatják a jövedelemkorlát eltörlésére és a rehabilitációs kártyára vonatkozó javaslatainkat.
A gyermekvédelmi törvény szintén zajló módosítása kapcsán a nevelésbe vett súlyosan mozgássérült fiatal felnőtteknek emelt összegű otthonteremtési támogatást javasoltunk, az ő lakhatásuk megteremtése ugyanis többe kerül. Nagyobb alapterületű, tágasabb belső terekkel rendelkező, akadálymentessé tehető ingatlanra van szükségük, amely közel van a munkahelyükhöz, az akadálymentesen elérhető szolgáltatásokhoz, mivel a közösségi közlekedéshez nem vagy csak korlátozottan férnek hozzá. Ezek a lakások pedig jellemzően nem a legolcsóbbak közé tartoznak. A módosítás szerint a nevelésbe vett fiatal legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 67-szeresét, jelenleg 1,9 millió forint támogatást kaphat otthonteremtésre. Szövetségünk az önálló életét elkezdő, súlyosan mozgássérült, családi háttérrel nem rendelkező fiatalok számára ennek a dupláját javasolja.
A minisztérium társadalmi egyeztetésre közzétett módosítási tervezete, illetve a MEOSZ javaslatai itt megtekinthetők.
Budapest, 2016. február 22.
Gábor Imola
Mellékletek:
Előterjesztés egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról
A MEOSZ észrevételei az előterjesztéssel kapcsolatban