A MEOSZ évek óta küzd a kiváltás folyamatának szakmai alapokon nyugvó, a fogyatékos emberek önrendelkezéséből kiinduló megvalósításáért. A MEOSZ és az öt országos érdekvédelmi szervezet 2018. november 21-én  partnerségi megállapodást kötött az EMMI-vel a helyzet valódi rendezése érdekében, amelyben az érintettek vállalták, hogy felülvizsgálják a jelenleg hatályban lévő kiváltási koncepciót.

A MEOSZ koncepciója (a koncepció itt olvasható)  szerint a kiváltás akkor elfogadható, ha az együtt jár az intézményi kultúra felszámolásával, egyúttal a lakhatási és a közösségi szolgáltatások kialakításával. Olyan startégiára van szükség, amely kiterjed minden olyan intézménytípusra, amelyben mozgáskorlátozott személyek élnek. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi ellátórendszer átalakítása. A tényleges helyzetfelmérést követően a folyamat végrehajtása során szorosan együtt kell működni az érintettekkel és az őket képviselő szervezetekkel. Az új  koncepciót a CRPD elveit alapul véve kell megalkotni és a gyakorlati megvalósításhoz konkrét cselekvési tervet kell kidolgozni.

Olyan lakhatási lehetőségeket kell létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a fogyatékos emberek ott kapjanak segítséget ahová születtek, ahol családjaik barátaik élnek. A fővárosban és a nagyvárosokban több létfontosságú alapszolgáltatás érhető el, ezért ezeken a településeken nagyobb számban kell kialakítani lakhatási helyszíneket. A lakókat, lakosságot és a szakembereket megfelelően és szakszerűen kell tájékoztatni és felkészíteni az újonnan kialakítandó életformára, annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek önálló és önrendelkező életvitelhez való joga érvényre juthasson.

A MEOSZ csak azt tartja elfogadhatónak, hogy a helyszínek minden vonatkozásban akadálymentesek legyenek annak érdekében, hogy az ott elérhető közszolgáltatások mindenki számára akadálymentesen hozzáférhetők legyenek. Elfogadhatatlannak tartjuk a részleges akadálymentesítést még a támogatott lakhatás helyszínéül szolgáló ingatlanok esetében is, hiszen az nem szolgálja az önálló méltóságteljes életet.

Az egészségügyi, foglalkoztatás, oktatás, szociális rendszerének egymástól elkülönült működése erősíti a fogyatékos emberek és családjaik kiszolgáltatottságát. Erre megoldást egy hosszútávon, országosan hozzáférhető, fenntartható szolgáltatási gyűrű jelenthet, mely a fentieken túl döntési szabadságot is adhat a fogyatékos embereknek. A jelenleg elérhető alapszolgáltatások tekintetében pedig olyan szemléletváltásra van szükség, amely a fogyatékos ember szolgálatába állítja a szolgáltatásokat, az egyéni szükségleteihez igazodik.

Ehhez elengedhetetlen, hogy haladéktalanul váljon elérhetővé országos lefedettséggel a 0-24 órás támogatószolgálat a szállítás és a személyi segítés tekintetében egyaránt. A szolgáltatási gyűrű részeként működő támogató szolgálatoknak a jelenleginél rugalmasabb működési körülményeket kell teremteni. A szolgáltatások kereteit addig kell formálni, amíg nem szolgálja az egyén önrendelkező életét.

Az önrendelkező élet része a munkavégzés is, ezért a kitagolással párhuzamosan a fogyatékos emberek foglalkoztatását úgy kell átalakítani, hogy nyílt munkaerőpiacnak is szereplői lehessenek.

A MEOSZ szerint az új stratégia megvalósulását folyamatosan monitoringozni kell, és a gyakorlati tapasztalatok alapján rendszeresen felül kell vizsgálni.

Budapest, 2019. február 15.