Ápolási díjat az a hozzátartozó kap, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj alapösszege 2017-ben 31 ezer forint, az emelt összegű ápolási díj 46500, a kiemelt összegű ápolási díjé pedig 55800 forint. Még a legmagasabb összeg sem éri el az egykeresős létminimum szintjét, ami 2016-ban 88 ezer forint volt, az érintett családok többsége szegénységben él, az ápoló családtag sok esetben 24 órás szolgálatot végez, munkát vállalni nem tud. Az ápolási díj öregségi nyugdíjra jogosít ugyan, a nők kedvezményes nyugdíjának jogosultsági idejébe azonban csak korlátozottan számít bele. Nem eredményez biztosítási jogviszonyt sem, így az ápoló személy nem jogosult az egészségbiztosítási ellátások jelentős részére, például táppénzre, de tartós egészségkárosodás esetén nem kaphatja meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait sem.
El kell ismerni az ápolást végzők munkáját és meg kell állítani az érintett családok elszegényedését, ezért a MEOSZ azt kéri a kormánytól, hogy emelje meg az ápolási díjat úgy, hogy annak a legkisebb összege is érje el a mindenkori minimálbért. Aki több családtagját is gondozza, ő kaphassa meg a minimálbér kétszeresét. Emellett rendezni kell az érintettek egészségbiztosítását, ehhez teljes munkaidejű foglalkoztatási jogviszonnyá kell alakítani az ápolást – javasolja szövetségünk. Az ápolást végzők így jogosultak lennének táppénzre, fizetett- és betegszabadságra, szükség esetén rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra.
Az otthonápolás a legtöbb esetben éveken, évtizedeken át tartó 24 órás szolgálat, ezért az ápoló személy támogatására is figyelni kell. A MEOSZ azt kéri a kormánytól, hogy alakítson ki egy olyan szolgáltatási gyűrűt, amely az érintett családoknak megad minden segítséget, és lehetővé teszi az ápoló személy rendszeres helyettesítését, megakadályozva elszigetelődését, segítve rekreálódását. A teljes élet egyik kulcsfontosságú eleme a munkavégzés, ezért fontos, hogy az ápoló személy vállalhasson munkát, és – amennyiben megszűnne az ápolási tevékenysége – részesülhessen az álláskeresőknek járó ellátásokban, szolgáltatásokban, jelenleg ugyanis ezekből is ki vannak zárva.
A MEOSZ állásfoglalásához több érdekvédelmi szervezet is tett javaslatokat. A dokumentumban foglaltakat az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), az AURA Autistákat Támogató Közhasznú Egyesület, a Civil Érdekvédelmi Hálózat (CÉHálózat), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (ÉTA), a Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) és a Mozaik Közhasznú Egyesület az Autizmussal Élő Emberekért is támogatta.
Frissítve: Az EMMI válasza!
- május 3.
Gábor Imola
