A speciális közmunkaprogram nem fogja érinteni a súlyosan mozgássérült embereket

A nyár elején jött a hír, hogy a kormány speciális közfoglalkoztatási programot indít a foglalkoztatásba mentális, szociális vagy egészségügyi okokból be nem vonható álláskeresők számára. A kísérleti program júliusban kezdődött, öt hónapig tart, 300 főt vontak be, négy megyében. Elhangzott, hogy a programot jövőre országossá kívánják kiterjeszteni. A MEOSZ tartott attól, hogy a programnak célcsoportja lehet a közösségünk, ezért kérdéseket tettünk fel, hogy láthassuk: van-e érdekvédelmi teendőnk a területen.

Megkérdeztük a tárcákat, hogy a speciális közmunka érinti-e a súlyosan fogyatékos, súlyosan mozgássérült embereket, illetve számos, egyéb kérdést is feltettünk, mint például:

– Céljuk-e, hogy a résztvevőknek valódi, a nyílt munkaerő-piacon hasznosítható szakmai képzést nyújtsanak? Kiket tekintenek a foglalkoztatásba mentális, szociális vagy egészségügyi okokból be nem vonható álláskeresőnek? Hány fő egészségkárosodott személy vesz majd rész terveik szerint az országos programban? Pontosan milyen mértékű egészségkárosodással élő embereket érint?

– Amennyiben súlyosan fogyatékos, mozgássérült emberek is részt vesznek a programban, úgy milyen típusú munkavégzést várnak el tőlük? Ehhez milyen személyi segítést, szállítást, mentorálást biztosítanak? Biztosítják-e számukra az akadálymentes munkakörnyezetet, a munkavégzéshez szükséges speciális, adaptált eszközöket? Hogyan történik a munkatársak, munkahelyi vezetők érzékenyítése? A program tervezésekor figyelembe vették-e a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény előírásait?

– Milyen képzésben részesítik a programban résztvevőket? Pontosan milyen szolgáltatásokat biztosítanak számukra? Milyen körülmények között, milyen munkákat végeznek a program résztvevői? Milyen módon fogják ösztönözni, illetve nyomon követni a program végeztével a nyílt munkaerő-piacon maradásukat? Becsléseik szerint mennyibe fog kerülni az országos program? Milyen társadalmi vita előzte meg a program elindítását? Bevonták-e az előkészítésbe az érintetteket, érdekvédelmi szervezeteiket?

Azt is szerettük volna megtudni, hogy a speciális közmunkaprogram résztvevői miért kapnak még a közfoglalkoztatottaknál is alacsonyabb bért (hat órás foglalkoztatás esetén bruttó 41 556, nettó 27 635 forintot).

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a program nem érinti a súlyosan fogyatékos, súlyosan mozgássérült embereket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára pedig azt írta, a szociális és az akkreditált foglalkoztatást sem befolyásolja. A tárcák október végén értékelik a program tapasztalatait, megvizsgálják a kiterjeszthetőség feltételeit, a várható költségeket. A kormány ennek ismeretében követően dönt az országos kiterjesztésről.

Számos kérdésre nem kaptunk még választ, többek között arra sem, hogy az egészségkárosodott embereknek pontosan mely körét érinti a speciális közmunka. A Nemzetgazdasági Minisztérium még nem reagált a megkeresésünkre.

A válaszok itt olvashatók:

Az EMMI válasza a speciális közmunka tárgyában

A BM válasza a speciális közmunka tárgyában

A BM tájékoztatója a speciális közmunkáról

 

  1. november 20.

Gábor Imola

Azóta történt

A jelenlegi foglalkoztatási támogatási rendszer nem ösztönzi eléggé a fogyatékos emberek foglalkoztatását, és nem segíti a nyílt munkaerőpiaci…
A MEOSZ felmérést készít a mozgássérült emberek foglalkoztatási helyzetéről, amely kérdésben egyébként az alapvető jogok biztosa is vizsgálódik.

Előzmények

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új üzletszabályzaton dolgozott az idén, amelynek a fogyatékos emberekre vonatkozó részét még a…
A mozgássérült emberek önrendelkező életéhez szükséges feltételek megteremtése szövetségünk érdekképviseleti munkájának egyik sarkalatos célja. Sajnos hazánkban a fogyatékos…
Módosítás előtt állt a szociális törvény, a tervezetet a MEOSZ is véleményezte nemrég. Vannak üdvözlendő lépések, de –…