A megváltozott munkaképességűek ellátásának összegét érintő rendelkezést értelmezett az Alkotmánybíróság

Az ellátás összege így akár több is lehet!

Egy magánszemély 2016. július 28-án rokkantsági ellátás megállapítása iránt nyújtott be igényt az illetékes kormányhivatalhoz. Mivel sem az úgynevezett referencia időszakban, vagyis a rokkantsági ellátásra való igény benyújtását megelőző naptári évben (jelen esetben 2015-ben), sem az igény előterjesztését közvetlenül megelőző időszakban nem rendelkezett 180 naptári napi jövedelemmel, ezért ellátását a minimum összegben állapította meg a hatóság. Az ügyfél ezt a döntést sérelmezte, és bírósághoz fordult, ugyanis a munkából adódó jövedelmét figyelembe véve magasabb összegű ellátásra lett volna jogosult a megállapítottnál. A felülvizsgálat során a bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, mert álláspontja szerint alaptörvényellenes ez a rendelkezés.

Az Alkotmánybíróság 2/2018. (IV. 6.) számú, alkotmányossági követelmény megállapításáról rendelkező AB határozatában kimondta, hogy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás összegének kiszámítása során a havi átlagjövedelem számításának szabályát valamennyi olyan ellátásra jogosult esetében alkalmazni kell, aki a referencia időszak kezdetét követően rendelkezik legalább 180 naptári napi egészségbiztosítási járulékfizetés alapját képező jövedelemmel.

Az Alkotmánybíróság döntése a gyakorlatban a következőket jelenti.

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások (rehabilitációs és rokkantsági ellátás) kiszámítása a 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában meghatározott havi átlagjövedelem figyelembevételével történik. A törvényi szabályozás alapján a hatóság, illetve jogorvoslat esetén a bíróság eddig azt vizsgálta, hogy az ügyfélnek van-e legalább 180 naptári napi jövedelme az igény benyújtását megelőző naptári évben, vagy ennek hiányában közvetlenül az igény előterjesztése előtt. Ha a döntéshozó egyik időszakban sem talált ennyi napra jövedelmet, akkor az ellátást a törvény által meghatározott minimum összegben állapította meg.

Az Alkotmánybíróság jogértelmezése ezzel szemben azt jelenti, hogy ha az ügyfél a referencia időszak kezdetétől (a fenti példát alapul véve 2015. január 1-jétől) az igény benyújtásának időpontjáig bármikor is rendelkezik legalább 180 naptári napi járulékalapot képező jövedelemmel, akkor ellátását ennek alapján kell kiszámítani.

Az Alkotmánybíróság jogértelmezése ugyan mind a hatóságokra, mind pedig a bíróságokra kötelező, azonban ha pl. a hatóság adott ügyben azt mégsem venné figyelembe döntése meghozatala során, erre az ügyfélnek mindenképp célszerű hivatkoznia, hiszen ez által esetleg magasabb összegű ellátásra válhat jogosulttá.

Az Alkotmánybíróság döntésének indokolása utal arra is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint már folyamatban van a szóban forgó rendelkezés [2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdés 3. pontja] szakmai szempontú felülvizsgálatának előkészítése.

Azóta történt

Kovács Ágnes
A Mária Rádió Otthon a családban című műsorának vendége volt Kovács Ágnes  a MEOSZ elnöke, aki fogyatékossággal élő…
kitagolas2018
Üdvözöljük, hogy az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok…
Print
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége azonnal egyeztetést kezdeményez a kormányzati oldal képviselőivel a kedden benyújtott, az egyes szociális,…