Az emberi erőforrások minisztere által november elején beterjesztett módosító javaslat szerint a tartós ápolást végzők időskori támogatására öregségi nyugdíja megállapítását követően az a személy lehet jogosult, aki az öregségi nyugdíjra való jogosultság kezdő időpontját közvetlenül megelőző, összesen húsz éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, aki után ebben az időszakban ápolási díjat (ezen belül legalább egy éven át kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjat), illetve a gyermek tartós betegsége, fogyatékossága okán gyermekgondozási segélyt, vagy gyermekgondozást segítő ellátást kapott. A támogatás jövő januártól lépne életbe.
A MEOSZ az intézkedést fontos lépésnek tartja, de álláspontunk szerint a kiegészítő támogatás azokat is megilleti, akik nem gyermeküket, hanem más családtagjukat gondozták. Nem tartjuk indokoltnak azt a megkötést sem, hogy az ápolást közvetlenül a nyugdíjazás előtt kell végezni, előfordul ugyanis, hogy az ápolást végző személy a nyugdíjazás előtt már nem képes ellátni a feladatot, például mert az ő egészségi állapota is megromlott időközben. A MEOSZ szerint ezeknek a gondozóknak is járna a kiegészítő támogatás nyugdíjas éveikre. Mindezek alapján javasoltuk a miniszternek, hogy bővítse a jogosulti kört, és kértük az Országgyűlés Népjóléti Bizottságát: támogassa a kezdeményezésünket, a témával foglalkozó ülésén pedig hallgassa meg a MEOSZ álláspontját.
Az ápolási díj sok mozgássérült embert, családot érint, akik nagyon nehéz körülmények között élnek, a MEOSZ ezért immár 15 éve kitartóan lobbizik értük, minden alkalommal javaslatot teszünk a helyzetük javítására – mondta Kovács Ágnes elnök.
Legutóbb az idén tavasszal fogalmaztunk meg egy nagy javaslatcsomagot, amelyet az összes nagy, fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezet is támogatott. Ebben azt kértük, hogy az ápolási díjat emeljék legalább a minimálbér szintjére, mert az ápolás legtöbb esetben 24 órás szolgálat, ami mellett nem lehet munkát vállalni, így ezek a családok nagyon rossz anyagi helyzetben vannak. Azt is javasoltuk, hogy az ápolás legyen foglalkozási jogviszony, legyen teljes értékű az egészségbiztosítási jogviszony. Aki ma ápolási díj mellett tartósan egészségkárosodott lesz, nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, és álláskeresési ellátásra sem, ezekben is kértük a mielőbbi intézkedést – tette hozzá. A MEOSZ arra is javaslatot tett, hogy ne csak hozzátartozó, hanem más is lehessen ápolási díjra jogosult gondozó, pl. azok a gyermekvédelmi nevelőszülők, akik a gyermekvédelmi rendszerből való kikerülése után is gondozzák gyermeküket.
Az államtitkárság kifejtette, hogy számukra is fontos az ápolást végzők megbecsülése, tudják, hogy ezen a területen van teendő, amit értékelünk. Az eddig kapott válaszokból ugyanakkor az derül ki, hogy jelentősebb emelést a kormány egyelőre nem tervez. Bíztató, hogy vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az ápolást végzők szükség esetén jogosultak lehessenek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira és álláskeresési támogatásra. A MEOSZ mindenesetre a továbbiakban is kiemelten foglalkozik a kérdéssel és tovább lobbizik az ápolási díj emeléséért, az érintettek helyzetének javításáért – fogalmazott Kovács Ágnes.
A levelek itt olvashatók:
Balog Zoltán miniszter részére
Dr. Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselő részére
Gábor Imola
