Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a MEOSZ beadványa nyomán- A Szövetség diszkriminatívnak tartja a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról szóló jogszabály egyes rendelkezéseit

Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) beadványa megalapozottságának kivizsgálása érdekében, melynek során megkereste az ügyben érintett minisztert is.  A Szövetség azt kérte, hogy az alapvető jogok biztosa folytasson le vizsgálatot a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatos törvényi szabályozás kapcsán. A MEOSZ szerint diszkriminatívak a törvény jogosultsági feltételeket megszabó rendelkezései. A Szövetség kéri: amennyiben az alapvető jogok biztosa jogsértést állapít meg, úgy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabály alaptörvénybe ütközésének megállapítását. A MEOSZ hosszú évek eredménytelen lobbija után jelentős előrelépésnek tartja, hogy január 1-jétől  nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forintos kiegészítő támogatásban részesül az ápolást végzők meghatározott köre. A MEOSZ azonban azért küzd, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatását megkülönböztetés nélkül minden érintettre terjesszék ki.

A MEOSZ rendkívül diszkriminatívnak tartja, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatos törvényi szabályozás indokolatlanul tesz különbséget a tartós ápolást végzők között a szerint, hogy gyermeküket, vagy más családtagjukat gondozták-e. Indokolatlan a különbségtétel, mert azok, akik hosszú távon gondozzák családtagjukat, ugyanúgy elszenvedték, illetve szenvedik annak hátrányait (például a munkából való kiesés következtében alacsonyabb összegű nyugdíj, stb.) függetlenül attól, hogy a gondozásra szoruló családtag a gyermekük, esetleg házastársuk, vagy állandó felügyeletet, ápolást igénylő szülőjük. Mindegyikükre elmondható, hogy ezen felül az intézmények tehermentesítéséből is azonos módon veszik ki részüket azáltal, hogy maguk ápolják családtagjukat.

A törvény hatályba lépését követően a MEOSZ-hoz számos jelzés érkezett arra vonatkozóan is, hogy a rendelkezések a fentieken túl azok között is számos igazságtalanságot okoznak, akik tartósan ápolták vagy ápolják gyermeküket. Volt, akinek azért utasították el támogatásra irányuló igényét, mert – bár több, mint 20 éve ápolja gyermekét -, azonban az ápolási díj mellett nem gyermekgondozási díjban, hanem magasabb összegű családi pótlékban részesült. Más esetben az volt az elutasítás indoka, hogy a szülő – bár saját háztartásában gondozta gyermekét -, azonban ápolási díjat ezért nem vett igénybe, más módon próbálta a család anyagi gondjait megoldani. A kizárólag a gyermekek tartós ápolását preferáló szabályozás olyan jogosulti kört szűkítő feltételeket rögzít, melyek a gyermeket ápoló hozzátartozók csoportján belül is további egyenlőtlenséget, igazságtalanságot okoznak. A MEOSZ szerint a jogszabály hátrányos megkülönböztetést tesz a gyermeküket ápoló szülők és más hozzátartozók közt, mivel a szülők megkapják a tartós ápolást végzők időskori támogatását, míg a rokonukat tartósan ápoló más hozzátartozók nem. Ezen túlmenően diszkriminál a szabályozás a gyermeküket tartósan ápoló szülők csoportján belül is, mivel az ápolás tényének és időtartamának igazolására kizárólag az ápolási díj (illetve maximum tíz év időtartamra gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás) folyósítását veszi figyelembe, más családtámogatási ellátás folyósítását nem.

A MEOSZ a 2018. május 7-én kelt levelében ezért arra kérte az alapvető jogok biztosát: vizsgálja meg, hogy a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó személyek között fennáll-e megkülönböztetés, és amennyiben igen, az önkényes-e, illetve van-e tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka.

Az alapvető jogok biztosa 2018. június 14-i levelében arról tájékoztatta a MEOSZ elnökét, hogy a beadvány megalapozott kivizsgálása érdekében vizsgálatot indított, melynek során megkereste az érintett minisztert. Álláspontját a miniszteri válasz beérkezését követően alakítja ki.

A MEOSZ alapvető jogok biztosához írt levele itt olvasható.

Az alapvető jogok biztosának 2018. június 14-i válaszlevelét itt érik el.

Budapest, 2018. június 19.

Azóta történt

Akinek a járvány miatt elhalasztott műtét következtében jár le a táppénze, az a MEOSZ közbenjárásának eredményeként immár kérheti,…
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) fellépése nyomán kormányzati intézkedés történt annak érdekében, hogy ne maradjon ellátás nélkül,…
A beutaló már csak elektronikus formátumban érvényes. Bővült a háziorvosok beutalási jogköre. Habilitációs kezelésre a háziorvos, házi gyermekorvos…

Előzmények

Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény aktuális országjelentése kapcsán 2018. február 1-jén az Igazságügyi Minisztériumban  a…
A MEOSZ  újabb lépéseket tervez a súlyosan mozgáskorlátozott, elektromos kerekesszéket használó személyek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a betegszállítás során. …
Közösen szűrik ezentúl a koraszülött és érintett babákat a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete intézményének gyógypedagógusai, konduktorai és a…