A műtétet követően felkerült Budapestre a Nyomorék Gyermekek Állami Kórházába és Otthonába, ott látott először asztaliteniszezőket. Az intézményben kezdett asztaliteniszezni, és nagyon hamar bekerült a budapesti úttörő-válogatottba az ép, egészséges gyerekek közé.
Tauber Zoltán számos győzelmet tudhat magáénak. 1975-ben világbajnok lett, majd 1976-ban Torontóban az V. Paralimpiai Játékokon megszerezte Magyarország első paralimpiai aranyérmét asztaliteniszben. Az aranyérmet elrejtette a zoknijába, hogy ha visszakérnék, azt mondhassa, hogy elvesztette. Így hozta haza a medált és a vele járó oklevelet. Az IPC negyven évvel később 2016-ban hivatalosan elismerte az 1976. évi eredményt, így Tauber Zoltán a nemzetközi kimutatás szerint az első magyar paralimpiai bajnok sportoló. Az 1976. évi paralimpiát követően tovább versenyzett, a bécsi Európa-bajnokságról két ezüstéremmel tért haza. Haláláig aktív életét élt. Csaknem 20 éven át küzdött a paralimpiai járadékért, amit 2019 januárjában végül megkapott.
Tauber Zoltánnal 2019 júliusában készítettünk interjút, melyből részletesebben bepillantást nyerhetnek életébe. Emléke előtt tisztelegve az írást itt tesszük közzé.
Emlékét megőrizzük! Nyugodjon békében!
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége