A kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosításával (Mmtv.) 2018. január 1-jével bevezeti a kivételes rokkantsági ellátást, amelyet az a megváltozott munkaképességű személy vehet igénybe, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű, és
a) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
b) akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,
c) aki keresőtevékenységet nem végez és
d) aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Fontos tudni, hogy ez az ellátás csupán különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár, és csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg. Összege emellett mindössze a rokkantsági ellátás 65 százaléka, azaz lényegesen alacsonyabb annál, mint ami az érintett részére rokkantsági ellátásként megállapítható volna elegendő biztosítotti idő esetén. Példával szemléltetve: az a megváltozott munkaképességű személy, aki a komplex minősítés alapján kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, ha az ellátás megállapításakor havi átlag jövedelemmel nem rendelkezik, rokkantsági ellátásként idén havi 48 050 forintra jogosult. Ha ugyanennek a személynek kivételes rokkantsági ellátást állapítanának meg, annak összege csupán 31 230 forint lenne, de ennél alacsonyabb összegű, akár havi 18 730 forint kivételes rokkantsági ellátás is megállapítható.

Bár üdvözlendő, hogy a kormány belátta: nem lehet ellátás nélkül hagyni egészségkárosodott embereket csak azért, mert önhibájukon kívül nem tudtak elegendő biztosítási időt szerezni, a kivételes rokkantsági ellátás így sem fog sokaknak segíteni. Lesznek ugyanis olyanok, akik az előírt biztosítotti idő felével sem rendelkeznek, vagy az előirányzott költségvetési keret kimerülése miatt nem fognak ellátást kapni egy ideig. Azok számára sem jelent majd érdemi segítséget, akik megkapják, az alacsony összeg ugyanis nem fogja tudni pótolni a kiesett jövedelmüket.

Az Mmtv. egy másik, lényeges módosítása szerint meghosszabbítható lesz a rehabilitációs ellátás: „A rehabilitációs ellátás – a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel – a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.” Ez szintén pozitív lépés, a jogszabály azonban nem egyértelmű arra vonatkozóan, hogy mely körülmények adhatnak alapot a rehabilitációs ellátás ismételt megállapítására, a módosító rendelkezések ugyanis erre vonatkozóan semmilyen iránymutatást nem tartalmaznak.
Gábor Imola
Gulyásné dr. Bölkény Ágota