Rokkantsági ellátás és kivételes rokkantsági ellátás
Ki jogosult rokkantsági ellátásra?
Rokkantsági ellátásra jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző
- 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy
- 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
- 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
- keresőtevékenységet nem végez és
- rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Melyek a rokkantsági ellátás kategóriái?
B2 kategória: akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
C2 kategória: akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti, valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
D kategória: aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti,
E kategória: akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti.
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?
A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a vizsgált időszakban egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?
Ebben az esetben az ellátást az alapösszeg (2020. január 1-jétől 104.405,- Ft) figyelembevételével állapítják meg. Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult.
Az alapösszeg évente a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.
A rokkantsági ellátás összege
Az ellátás havi mértéke | Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó) | Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó) | |
B2 minősítési kategória
51-60 % közötti egészségi állapot
|
Havi átlagjövedelem
40%-a |
31.325 Ft
(alapösszeg 30%-a) |
46.985 Ft
(alapösszeg 45%-a) |
C2 minősítési kategória
31-50 % közötti egészségi állapot |
Havi átlagjövedelem 60%-a | 46.985 Ft
(alapösszeg 45%-a) |
156.610 Ft
(alapösszeg 150%-a) |
D minősítési kategória
1-30 % közötti egészségi állapot |
Havi átlagjövedelem 65%-a | 52.205 Ft
(alapösszeg 50%-a) |
156.610 Ft
(alapösszeg 150%-a) |
E minősítési kategória
1-30 % közötti egészségi állapot |
Havi átlagjövedelem 70%-a | 57.425 Ft
(alapösszeg 55%-a) |
156.610 Ft
(alapösszeg 150%-a) |
Mikor kell megszüntetni a rokkantsági ellátást?
A rokkant ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
- kérte, (kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával)
- más rendszeres pénzellátásban részesül (megállapítását megelőző nappal), ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint gyermekgondozási díjat,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn (ok megállapítását követő hónap első napjával),
- keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (ok bekövetkezését követő hónap első napjával),
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor(ok megállapítását követő hónap első napjával),
- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti (ok megállapítását követő hónap első napjával), vagy
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt (ok megállapítását követő hónap első napjával).
Hol és hogyan kell a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó kérelmet benyújtani?
A kérelmet a járási hivatal honlapján közzétett adatlapon, vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani a lakó, vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerint illetékes járási hivatalánál, (pl. Baranya megyében a Pécsi Járási Hivatalnál) még budapesti és pest megyei lakosok esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerület Járási Hivatalánál (1035 Budapest, Váradi u. 15.).
Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a kérelmet a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalához kell benyújtani.
A kérelemhez csatolni kell
- a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
- a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,
- a kérelmező jövedelméről szóló igazolást,
- a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos dokumentumokat, házi orvosi beutaló rendelkezésre álló szakorvosi dokumentáció (3 hónapnál nem régebbi).
Az eljárás költség- és illetékmentes.
Az eljárásban a NAV a kormányhivatal megkeresésére közli a biztosításban töltött napok számát, illetve a havi jövedelmi adatokat.
A kormányhivatal a komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít, melyben meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot.
Az eljárási határidő 60 nap.
Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.
Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.
Milyen változás bejelentési kötelezettség terheli a jogosultat?
A rokkantsági ellátásban részesülő 10 napon belül értesíti a kormányhivatalt, ha
- a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
- az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
- keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (értesítéssel egyidejűleg igazolni jövedelem összegét is).
Mikor kell felülvizsgálni a jogosultságot?
A kormányhivatal a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez
- az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
- az ellátott kérelmére,
- olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
- célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
Az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban meghatározott felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha
- a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló, vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
- a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás (minősítési kategóriaváltozás) következett be, akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását és annak összegét az új minősítési kategória figyelembevételével, az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg.
A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.
Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.
Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.
Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell tovább folyósítani.
- szeptember