A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két teljes körű összeírás között mintavételes felméréssel úgynevezett mikrocenzust végez, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a lakosság lakás- és életkörülményeiről, a társadalmi egyenlőtlenségekről. Az október 1-jétől november 8-áig tartó adatfelvétel a háztartások tíz százalékára terjed ki – 2148 településen –, idén először a fogyatékosságra is rákérdeznek. Az adatfelvétel két szakaszból áll: október 1-je és 9-e között lehetőség van internetes válaszadásra, ezt követően számlálóbiztosok keresik fel a háztartásokat. A KSH a mikrocenzusban érintetteket szeptember 26-a és 30-a között postai úton értesíti adatszolgáltatási kötelezettségükről. A felkérő levél tartalmaz egy tájékozatót, valamint az internetes kitöltéshez szükséges azonosítót is. A kis népszámlálás alapkérdőívei a lakás és személyi kérdői, melyekhez kiegészítő felvételek kapcsolódnak: nemzetközi vándorlás, a társadalom rétegződése, egyes szakmák presztízse, vélemény a saját jóllétünkről, egészségi problémákból fakadó akadályozottság.
Kovács Ágnes elnök a Humanitásnak adott augusztusi interjújában kifejtette:
„– A mozgássérült emberek érdeke, hogy az ország politikai-gazdasági vezetői valós képet kapjanak életviszonyaikról, lakáskörülményeikről. A MEOSZ-hoz sok panasz érkezik, ám ezeket kizárólag akkor tudjuk orvosolni, ha objektív információkkal is rendelkezünk. Akkor vagyunk képesek szakpolitikai intézkedésekben eredményesen lobbizni, ha javaslatainkat hatástanulmányokkal támasztjuk alá. Egy példát említenék: februárban egyeztetést kezdeményeztünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal a súlyosan mozgássérült emberek gépjárműszerzése témában. Komoly anyagot dolgoztunk ki, minden javaslatunkat korrekt statisztikai adatokkal erősítettük meg és sikerrel jártunk. A részletes, megbízható információk és az ezek alapján végzett számítások döntő érveket szolgáltatnak az érdekvédelmi munkánk során. Nélkülük ma már nem lehet eredményt elérni a döntéshozóknál.”
Az elnök hozzátette: a legutóbbi, 2011-es népszámlálás számos információt adott a fogyatékos emberek demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatási helyzetéről, a területi különbségekről, és a mostani mikrocenzus adataival kombinálva már komolyabb elemzések is készülhetnek. Az elmúlt tíz év nagy változásai komolyan érintették a mozgássérült emberek óriási rétegét, így olyan témákról is szükségünk lenne részletes adatokra, melyek ez idáig egyetlen népszámlálás, mikrocenzus vagy más kérdőíves felvétel programjába sem kerültek be. Ilyenek többek között a segédeszköz-használat, a jövedelmi viszonyok, a háztartások információs és kommunikációs technológiai eszközeinek megléte, a munkahelyre, illetve gyermekeknél az iskolába, óvodába történő utazással kapcsolatos információk. Nem hanyagolható el, hogyan fogalmaznak a mozgássérült családokat felkereső számlálóbiztosok, miként teszik fel a nekik a kérdéseket, érződik-e az empatikusságuk, ezért bekapcsolódtunk a kérdezőbiztosokat oktatók felkészítésébe. Az írásos anyagot készítettünk arról, mire figyeljenek oda. „Hangsúlyozni szeretném: a mozgáskorlátozott emberek érdeke, hogy minél többen felvállalják fogyatékosságukat, pontosan válaszoljanak a kérdésekre, mert ezzel a MEOSZ érdekvédelmi munkáját segítik. A szövetség akkor képes értük eredményesen lobbizni, ha javaslatainkat objektív adatokkal támasztjuk alá.”
Ignácz Bea, Humanitás
Minden, amit tudni kell a mikrocenzusról
Miről ismerjük meg a kérdezőbiztost? – Hasznos tanácsok a rendőrségtől
