Mopedek: elindult a párbeszéd és az együttműködés

Kovács Ágnes elnök egyeztetést kezdeményezett az érintett tárcákkal, hatóságokkal a mopedek szállítása ügyében. A hétfői megbeszélésen a MEOSZ elnöke hangsúlyozta: az államnak meg kell teremtenie a feltételeket, és jogszabályban kell biztosítania a mopedet használó mozgássérült emberek biztonságos közösségi közlekedéshez való jogát. Változtatni kell a segédeszköz-támogatáson is, hogy mindenki megkaphassa az egyéni igényeinek megfelelő kerekesszékeket – tette hozzá. Az elnök egy munkacsoport felállítását javasolta, a résztvevők nyitottak voltak az együttműködésre.

A megbeszélésen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Budapesti Közlekedési Központ munkatársai vettek részt. Meghívást kapott az OEP és az egészségügyért felelős államtitkárság, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság, de nem jöttek el. A MEOSZ részéről az elnök és az alelnökök, Chikán Csaba tiszteletbeli alelnök, érintettek, a Szövetség munkatársai, az Egyetemes Tervezés Információs és Kutató Központ (ETIKK) kollégái voltak jelen.

Kovács Ágnes hangsúlyozta: nemzetközi és hazai jogszabályok is kötelezik Magyarországot, hogy biztosítsa a mozgássérült emberek esélyegyenlőségét, közösségi közlekedésben való részvételét. Az államnak ezt szem előtt tartva meg kell teremtenie a mopedek biztonságos szállításához szükséges műszaki feltételeket és jogszabályban kell biztosítania a mozgássérült emberek számára ezt a lehetőséget. Erre kötelezi a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (CRPD), az esélyegyenlőségi törvény és több más jogszabály is. A mozgássérült embereknek ugyanolyan joguk van a közösségi közlekedéshez, mint bárki másnak, attól függetlenül, hogy milyen típusú kerekesszékben ülnek. Az ügy új szemléletmódot és komplex áttekintést igényel, közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség – mondta. A szolgáltatóknak olyan buszokat, járműveket kell rendelniük, amelyek minden mozgássérült ember szállítására alkalmasak. A közösségi közlekedési fejlesztésekhez felhasználandó uniós forrásoknál is előírás, hogy minden állampolgár számára biztosítani kell a hozzáférhetőséget. Az elnök kifejezte abbéli reményét, hogy a jövőben az egészségügyi kormányzat és az OEP is bekapcsolódik a közös munkába, nekik is van ugyanis teendőjük. Elmondta: el kell törölni az együttfelírási korlátokat, és a súlyosan mozgássérült embereknek olyan és annyi mozgást segítő eszközt kell biztosítani, ami az egyéni szükségleteiknek megfelel. A mopedek szállításának problémájára azonban nem ez az elsődleges megoldás, használóik számára biztosítani kell a közösségi közlekedésben való biztonságos részvételt. Kovács Ágnes hozzátette: a MEOSZ rövid időn belül írásban is megküldi javaslatait a szaktárcának és a többi résztvevőnek, folytatásként pedig egy munkacsoport felállítását javasolta, minden érintett bevonásával.

Földesi Erzsébet alelnök úgy látja: a mozgássérült emberek önálló életvitele a tét. A műszaki hiányosságok nem írhatják felül az emberi jogokat. Meg kell vizsgálni, hogy milyen biztonsági, műszaki fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a mozgás szabadsága ne szenvedjen csorbát, és ezeket végre kell hajtani. A mopedeket mintegy tíz éve használják a mozgássérült emberek, rájuk alapozva rendezték be az életüket, nem tilthatjuk meg egyik pillanatról a másikra, hogy felszálljanak vele a buszra – mondta. Ez ellentmond az állam azon elvárásának, hogy a fogyatékos emberek éljenek aktív életet, járjanak munkába, ne terheljék a szociális ellátórendszert. Hangsúlyozta azt is, hogy a probléma megoldásához a kormányzat, a szolgáltatók, a megrendelők részéről innovatív szemléletmódra van szükség. Az alelnök tájékoztatott arról, hogy a BKK-val szoros együttműködés alakult ki annak érdekében, hogy a fővárosban a jövőben is biztosított legyen a mozgássérült emberek szállítása, a mopedet használóké is. A közlekedési társaság az ETIKK munkatársaival együtt valós körülmények között megvizsgálta, hogy a kerekesszékek és mopedek hogyan jutnak fel a BKK-buszokra, és ott hogy férnek el. Szinte mindegyik kipróbált eszköz feljutott és elfért a buszok döntő többségén. Ezzel a szemlélettel kellene a többi közlekedési társaságnak is hozzáállni a kérdéshez – jegyezte meg.

Dr. Borza Beáta, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főosztályvezetője úgy fogalmazott: a hazánk által ratifikált CRPD komoly kötelezettségeket ró az államra, amelyeket önként vállalt és teljesítenie kell. Vannak kitűnő műszaki szakembereink, működik az Egyetemes Tervezés Központja, van korszerű eszközparkunk, minden tudás adott ahhoz, hogy a problémát meg tudjuk oldani. Ha komolyan vesszük az alkotmányunkat, amely a jogszabályok között egyedül nevesíti és fejti ki az emberi méltóság fogalmát, azt, hogy az emberért van az állam, és nem fordítva, akkor nem létezhet kifogás arra nézve, hogy megtaláljuk a megoldást – mondta. Csak műszaki kérdés, hogy biztosítsuk: ezek az eszközök ugyanolyan biztonsággal közlekedhessenek a járműveken, mint a babakocsik, a kerekesszékek, a kerékpárok. A hivatal szempontja nem lehet más, mint maga az ember – foglalta össze álláspontjukat. Kovács Ágnes elnök szerint a MEOSZ is emberi jogi kérdésnek tekinti ügyet, akárcsak az ombudsmani hivatal.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly értesült a problémákról. Egyeztetést tartottak a fogyatékosügyért felelős társtárca, a közösségi közlekedési szolgáltatók és a MEREK bevonásával. A MEOSZ képviselői tájékoztatták a tárca munkatársait, hogy a MEREK egy állami intézmény, nem érdekképviseleti szervezet, és kérték, hogy a jövőben a Szövetséggel is egyeztessenek. A minisztériumi megbeszéléseken nyilvánvalóvá vált, hogy a mozgást segítő eszközök támogatásánál nem szempont, hogy használhatók-e a közösségi közlekedésben, erről az érintettek nem is kapnak megfelelő tájékoztatást. A részt vevő szolgáltatók felajánlották, hogy áttekintik, a buszparkjuk mennyire használható kerekesszékkel, mopeddel. Az is elhangzott, hogy a volt Volán társaságok 6200 buszából 980 akadálymentes. Megtudtuk, hogy a buszok egységes típus-jóváhagyási rendszerben kapnak engedélyt az Unióban. A kerekesszékek számára csak a minimális hely nagysága van meghatározva, egy hagyományos kerekesszék paramétereihez igazítva. Ha a gyártók ennek megfelelnek, megkapják az engedélyt. A kijelölt hely azonban nagyobb is lehet, ezt semmi nem tiltja. A tárca munkatársa elmondta: további egyeztetéseket terveznek az ügyben, és nyitottak az együttműködésre a probléma megoldásában.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság kiemelte: az eljárások során kötik a szabályok. A buszoknál a már említett, minimum 1 kerekesszéknyi hely biztosítása van előírva, általában egy kerekesszékre van típusengedélyük, a vasúti járműveknél is szigorú a szabályozás. A BKK arról biztosított: többféle igénynek kell megfelelnie, és a jövőben is igyekszik minden utast elszállítani. Folyamatban van az üzletszabályzatuk felülvizsgálata, hamarosan társadalmi egyeztetésre kerül.

Budapest, 2016. január 22.
Gábor Imola

Azóta történt

A fogyatékos emberek szervezetei felkészültek, a tanácskozás sem sikerült rosszul, jó hírek azonban nincsenek, a V4-es országok között…
A KézenFogva Alapítvány új képzési lehetőséget hirdet elsősorban szülők, hozzátartozók, támogatók és fogyatékos emberek számára, akik saját maguk vagy…
Bár az alapvető jogok biztosa és Szövetségünk is kérte, hogy a betegszállítás során biztosítsák annak feltételeit, hogy az…

Előzmények

A MEOSZ állásfoglalása az inkluzív oktatáshoz való jogról, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 24 cikkéről…
A MEOSZ üdvözli, hogy a kormány megemelte és többször igényelhetővé tette a mozgássérült embereknek járó lakás-akadálymentesítési támogatást (LÁT).…
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége nem ért egyet a bíróságok érvelésével, amelyet az Egyenlő Bánásmód Hatóság csütörtökön weboldalán…