Tanulmánykötet a magyar paralimpiai mozgalomról a MEOSZ kiadásában

A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) szervezésében kedden mutatták be a Nádas Pál által szerkesztett, Árnyékban született csillagok. Paralimpiatörténeti tanulmányok című tanulmánykötetet.

Az 1929-ben indult, 1945 és 1975 között betiltott, majd ezután újraindult sportmozgalomról készült kétkötetes, közel 1000 oldalas tanulmánykötet 375 dokumentum, fotó és táblázat segítségével mutatja be a hazai paralimpiai mozgalmat, annak társadalompolitikai hatásait, nemzetközi kapcsolatait, a szervezeti fejlődését, a sportolók sikereit és azok kudarcait is. A kötet e-könyves változata, további 146 dokumentumot – amelyből 88, több mint 5 óra időtartamban filmrészleteket tartalmaz – tesz hozzáférhetővé az érdeklődők számára. A Nádas Pál által szerkesztett és 39 társszerző által jegyzett tanulmánykötet részletesen feldolgozta  az újrakezdést, az 1970-es éveket követő időszakot, a napjainkban paralimpiai játékokként ismert mozgalom – hazai és nemzetközi fejlődéstörténetét. A könyv a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége kiadásában jelent meg.

A nemzetközi és hazai paralimpiai mozgalom és a paralimpiai játékok történetét bemutató tanulmánykötet, összegezve mutatja be a mozgáskorlátozott emberek sporton keresztül történő érdekérvényesítési fejlődéstörténetét. A könyv a fejlődését, az ellentmondásokon és sikereken keresztül a társadalmi korszakok, valamint a paralimpiai játékok történetein keresztül foglalja össze az érdeklődők számára. A hazai és nemzetközi olimpiai mozgalomhoz való közeledés, az együttműködés és a kapcsolati rendszerek is feldolgozásra kerültek. A paralimpiai mozgalom sportként, versenysportként történő elismertetéséért folytatott küzdelmet, a mindenkori hatalommal és annak ügyvitelével folytatott harcot is bemutatja a kötet. A kötet a különböző társadalmi korszakok sportpolitikájával vívott csatározásokról – elutasításról, közönyösségről, támogatásról – is szól. A társadalmi szerepvállalásért, a hátrányos helyzetű személyek esélyeinek javításáért folytatott küzdelem, a külső és belső hatalmi konfliktusok bemutatása sem maradhatott ki. Külön fejezet szól a sportágak fejlődéstörténetéről. A kötetben vannak olyan kutatási eredmények is, amelyeket eddig még senki sem tett közkincsé.

A gyermekek és az ifjúság sportja fejlődéstörténetének feldolgozása több szakember munkája. A szerzők igyekeztek közérthető módon, de mégis szakszerűen ismertetni a paralimpiai sportok „Achilles-sarkát” jelentő sérülésspecifikus klasszifikációs rendszert. Szélesebb olvasói réteg érdeklődésére is számot tarthat az olimpikonok-paralimpikonok és sérültként is extrém sportokat űzők egyéni történeteinek rövid gyűjteménye, vagy a paralimpikonok és a mozgalomban résztvevők történetei.  A tanulmánykötet jelentős forrása lehet a további kutató- és elemzőmunkáknak, valamint a sporttörténetírás számára is.  Az adattár most először nemcsak a paralimpiai eredményeket teszi közzé, hanem az Európa- és világbajnokságok, továbbá a hazai országos versenyek eredményeit is közli. A kutatások során előkerült sportági versenyjegyzőkönyvek táblázatos formában történő feldolgozása és közreadása, értékes része a tanulmánykötetnek. Érdeklődésre tarthat számot még az a szakirodalmi és sajtókutatás, amelynek alapján a paralimpiai játékok magyar részvételének napi eseményeit gyűjtötték csokorba, akárcsak a film- és fotógyűjtemény, amely a nyomtatott, de legfőképpen az e-book formában található meg.

Nádas Pál, a kötet szerkesztője

 A tanulmánykötet szerkesztője Nádas Pál, gyógypedagógus-testnevelő tanár 1948. augusztus 24-én született Budapesten.  Szülei korai halálát követően állami gondozásba került, a dr. Ádám Zsigmond által alapított Soponyai Gyermekvárosba, majd a szegedi Ifjú Gárda Ifjúsági Város Nevelőotthonba.         Pedagógiai és sportvezetői pályafutását 1972-től számítja, amikor dísznövénykertész szakoktatóként kezdett dolgozni a budapesti Mozgásjavító Általános Iskola Kertészképző, Gyöngyvirág utcai tagozatán. Ott került kapcsolatba és egy életre elkötelezte magát a mozgássérült gyerekek, fiatalok és később a felnőttek szolgálatának. Dolgozott az iskola Mexikói úti tagozatán gyermekfelügyelőként majd nevelőtanárként, és ott ismerkedett meg a mozgássérültek sportjával. 1987 és 2012 között a budapesti Mozgásjavító Általános Iskola igazgatója volt. Iskolavezetői pályafutása és munkássága idején két iskola akadálymentessé építtetésével járult hozzá a mozgáskorlátozott gyermekek és fiatalok speciális iskoláztatásának szebb, jobb, korszerűbb, sérülésspecifikusabb és paradigmaváltó pedagógiai fejlesztéséhez. A mozgáskorlátozottak magyarországi sportéletének vezetésére először 1983-ban kérték fel. Alapítója volt az ülőröplabda, és részese több új sportág hazai bevezetésének. A ma már nem működő Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségnek (MMS) alapítója, társalapítója a Magyar Paralimpiai Bizottságnak (MPB). Mindkét szervezet elnökeként is irányította a mozgalmat.

Budapest, 2018. május 23.

könyv1
könyv2
könyv4
könyv5

könyv6

Azóta történt

received_2155170884533245
A MEOSZ egyedülálló projektjének bemutatására országszerte 20 tájékoztató- és toborzónapot szervezünk mozgáskorlátozott emberek és szociális szakemberek számára. Projektünkben…
Print
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának kezdeményezésére kedden megbeszélést tartott az EMMI, a MEOSZ, az Orvostechnikai Szövetség,…
Tob2_2
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló Korlátok nélkül c. pályázata keretében országosan 600…

Előzmények

A Széchenyi 2020 projekt keretében megvalósuló “Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése” című EFOP 1.1.5 projekt.