Tomival a nap 24 órájában – ez nem munka, hanem maga a szeretet

Tomi 18 évvel ezelőtt agyvérzéssel született. Újraélesztették. Hatórás korában ismét. Akkor a légzése állt le. Később a veséje is. Kórházról kórházra szállították, míg végül édesanyja kapott egy fél órát, hogy eldöntse: súlyosan sérült gyermekét haza viszi, vagy intézeti nevelésre bízza. Kata számára nem volt kérdés, hogy Tomi otthon nő fel. Egy évet jósoltak neki, a gondoskodásnak köszönhetően már elmúlt 18 éves. Bár nincs éjszaka, amit az édesanyja végig tudna aludni, s akadnak egyéb kihívások is, Kata azt mondja: számára Tomi ellátása nem munka, hanem szeretet. Mert aki ezt felvállalja, azt csak szeretetből teszi. Kata és Tomi történetét elolvashatják a MEOSZ havonta megjelenő lapjában, a Humanitás 9. számában.