Merőben új csípőprotézist ültettek be két betegnek a Pécsi Ortopédiai Klinikán. Az Európai Unióban már évek óta használt eszköz fiatal, 30-40 éves korúak számára, sportos életvitelű betegeknél javasolt, de közöttük csak bizonyos feltételek esetén választható. Az új módszer előnyeiről és jelentőségéről Dr. Bárdos Tamással, a klinika orvosával beszélgettünk.
Ortopédiai sikerműtét: a csípőprotézis
A 2000-től 2010-ig terjedő időszakot a WHO a csont és ízületek évtizedének választotta. Ennek oka, hogy az átlagéletkor növekedésével a mozgásszervekre egyre nagyobb terhelés hárul. Az idősödő populáció ugyanakkor életminőségében is egyre magasabb szintet szeretne elérni, s a fájdalommentes mozgás a mindennapi életben immáron alapvető követelmény. Az ízületek porcborítása sajnos nem képes a hosszabb terhelést mindvégig tökéletesen biztosítani, s az egyik fő népbetegségnek ma már az ízületek kopását tartják. Ezek közül is a csípő kopásos megbetegedései vezeti a listát.
Vannak ugyan nem műtéti kezelési lehetőségek csípőízületi kopásnál is, a valódi, jelentős javulást azonban a műtéti megoldás, ezen belül is a csípőprotézis beültetése biztosítja. Négy évtizede indult a csípőprotézis sikertörténete, s azóta a protézisek számos generációja jelent meg. Jelenleg a legnagyobb számban beültetett, már szinte klasszikusnak nevezhető csípőprotézis alapelve, hogy az elkopott csípőízület alkotóit, vagyis a combfejet és a medencecsonti vápakosarat egy, a gömbcsukló elvének megfelelő kialakítású fém implantátummal pótolják. A komponenseket kétféleképpen lehet rögzíteni: csontcementtel, mely szinte a csonthoz ragasztja a fémeszközt, valamint cement nélkül, amikor az eszköz "beszorul" a speciálisan előkészített csontba. Millióknál történt már a klasszikus csípőprotézis-beültetés, s ez jelenleg is az ortopédia legsikeresebb műtétei közé sorolható.
Magyarországon évente átlagban mintegy 8500 csípőprotézis kerül beültetésre a különböző ortopédiai osztályokon. A betegek a műtétet követő napokon saját maguk, segédeszköz használatával képesek járni, és egy héten belül elhagyhatják a kórházat. A hosszú távú utánkövetések azt mutatják, hogy az esetek legnagyobb részében ezek kifogástalanul működnek, és 15 vagy akár 20 éven túl is teljes mozgásfunkciót biztosítanak a betegeknek. Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség mégis újabb protézis dizájnok bevezetésére.
Felszínpótlás kifejezetten a fiatalok számára
"Vannak olyan betegségek, elváltozások, amikor akár kifejezetten fiatal (30-40 éves) betegek is csípőprotézis beültetését kérik, s náluk a 15-20 éves protézis használat esetén is számolni kell annak elkopásával, esetlegesen a csere lehetőségével. Az ilyen fiatalok mindemellett persze jóval aktívabb életet képzelnek el a műtét után is, sportolni, kirándulni akarnak, vagy éppen nehéz fizikai munkát szeretnének végezni. Nagyobb eséllyel számolhatunk protézis-kilazulással az ő esetükben, s ennek megoldása miatt került kialakításra egy új típusú protézis, az úgynevezett felszínpótló vagy Birmingham-protézis. Az alapelve hasonló a klasszikus csípőprotéziséhez, de itt a csípőízületből csak a porccal fedett csontrészek felületét távolítjuk el, s a vápakosárral szembefekvő combcsont fejére egy vékony fémsapkát ragasztunk. Ez a felszínpótlás lehetővé teszi a fájdalommentes, teljes mozgást, akár egy klasszikus protézis, de kevesebb csontot távolít el a combcsontból - magyarázza Dr. Bárdos Tamás, a Pécsi Ortopédiai Klinika szakorvosa.
Az itthoni finanszírozás még tervezés alatt
A Birmingham-protézist eddig a világ 26 országában használták mintegy 60 ezer betegnél. "Mivel az EU-ban használt és engedélyezett implantátumról van szó, külön engedélyezés Magyarországon nem szükséges. Az új csípőprotézis mintegy 800 000 forintba kerül, ami négyszerese a hagyományos protézisnek, ezért szeretnénk kérelmet benyújtani az OEP felé, hogy megfelelően indokolt esetben, egyedi finanszírozásban támogassa ezt az új felszínpótló eljárást. Ez az újfajta eszköz a csípőprotézisre váró betegeknek csak igen kis részében, mintegy 10%-ban ültethető be, ezért minden fiatal számára nem ígérhetünk megoldást ezzel az eljárással" - folytatta Dr. Illés Tamás intézetvezető professzor. "A csontritkulásban szenvedők és egyéb, a combcsont geometriai elváltozásaival rendelkezők számára ugyanis nem ültethető be az újfajta eszköz a fellépő esetleges komplikációk miatt, ezért minden esetben komoly szakorvosi vizsgálat kell hogy megelőzze annak alkalmazását. Maga a vizsgálat, a röntgen és a műtét természetesen a társadalombiztosító által finanszírozott és reményeink szerint a beültetésre kerülő eszköz is hamarosan támogatást kaphat."
