Az „Velünk színesebb a világ” – Ésszerű alkalmazkodás a mozgáskorlátozott emberek mindennapjaiban projekt keretében az első szakmai műhelymunkára 2019. március 5-én került megrendezésre Békéscsabán. A műhelymunka során a résztvevők a CRPD és észszerű alkalmazkodás kapcsolatát, a CRPD-ben szereplő észszerű alkalmazkodás fogalmat, valamint ehhez kapcsolódóan az inklúzív oktatáshoz való jog tartalmát vitatták meg részletesen dr. Nagy-Nádasdi Anita emberi jogi szakértő facilitálása mellett.
A délelőtt folyamán a résztvevők megvitatták többek között a hozzáférhetőség és észszerű alkalmazkodás elhatárolásának kérdését, mivel a hozzáférhetőség (és az egyetemes tervezés) szorosan összekapcsolódik az észszerű alkalmazkodás fogalmával. Elhangzott, hogy a hozzáférhetőség csoportokhoz, az észszerű alkalmazkodás pedig egyénekhez kapcsolódik. Amíg a hozzáférhetőség biztosítása általános előírás, ex ante, feltétel nélküli kötelezettség, egy egész csoport érdekeit érinti, addig az észszerű alkalmazkodás alapja az egyén szüksége, kötelezettség attól végrehajtandó, amint az adott fogyatékossággal élő személy vonatkozásában megjelenik az igénye. Azokban az esetekben, amikor pedig a hozzáférhetőség (akadálymentesség) általános biztosítása révén sem valósítható meg a hozzáférés egy adott fogyatékossággal élő személy számára, ott az észszerű alkalmazkodás elvét szükséges alkalmazni, az adott egyén igényeihez igazítva. Az elérendő cél az egyén igényeinek való megfelelést jelenti, figyelembe véve a méltányosság és az önállóság elvét. Az ennek megvalósításával kapcsolatos kötelezettség azonban nem okozhat jelentős, túlzott terhet, a megvalósításnak azonban azonnalinak kell lennie.
A délután folyamán az inklúzív oktatáshoz való jog tartalmát vitatták a résztvevők a CRPD Bizottság jogértelmezése alapján. A CRPD 24. cikke értelmében minden fogyatékossággal élő személynek joga van az oktatáshoz, amelynek minden szintje inklúzív kell, hogy legyen. Az CRPD Bizottság értelmezésében az inklúzív oktatás azt jelenti, hogy minden diák együtt tanul ugyanabban az osztályban, tantermi környezetben. Az ehhez szükséges megfelelő támogatás nyújtása a különbözteti meg az integrált oktatást és az inklúzív oktatást. A közös tanulás és játék a gyereket, tanárokat és a szülőket is segíti az elfogadásban, csökkenti az izolációjuk veszélyét, a szegénységet, a kizsákmányolás kockázatát és másoktól való függés lehetőségét. A CRPD Bizottság a Magyarország számára adott zárókövetkeztetésekben (2011) az oktatás vonatkozásában problémásnak értékelte, hogy a diákok számára nem biztosított az észszerű alkalmazkodás, mely még inkább elősegítené az inklúzív oktatást, melyre megfelelő forrásokat szükséges biztosítani.
Összességében megállapításra került, hogy a partnerországokban jelenleg működő oktatási rendszerben egy teljes paradigmaváltásra van szükség a fogyatékossággal élő tanulók inklúzív oktatáshoz való jogának gyakorlati érvényesüléséhez.