Észszerű alkalmazkodás – valódi társadalmi egyenlőség zárókonferencia II.

Dr. Nagy –Nádasdi Anita Rozália a projekt emberi jogi szakértője összegezte a projektben végzet emberi jogi szempontú kutatás eredményeit. Arról számolt be, hogy a projekt a MEOSZ további, észszerű alkalmazkodás követelményével kapcsolatos érdekérvényesítő munkájának megalapozása és támogatása, ezzel is hozzájárulva az észszerű alkalmazkodás követelményének teljes körű hazai implementációjához. Az észszerű alkalmazkodás egyszerre jogintézmény, filozófia és érték. Alapvető fontossággal bír a fogyatékossággal élő emberek számára a mindennapi önrendelkező életük során. Egy olyan nemzetközi szinten deklarált jog, melynek a hazai jogszabályokba való átültetése több mint egy évtizede várat magára. A törvényi változás mellett azonban össztársadalmi szemléletváltásra is szükség van, hiszen a jog csak teret tud nyitni, de a tartalmat, a lényeget nekünk kell megteremtenünk a mindennapokban. A projekt során műhelymunkák és tanulmányutak keretében vizsgáltuk az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményében (CRPD) foglalt észszerű alkalmazkodás fogalmának tartalmát, és gyakorlati megjelenését a projektben résztvevő magyar és külföldi szakemberek tapasztalatain keresztül. Elmondta, hogy jelenleg Magyarországon kizárólag a foglalkoztatás területén jelenik meg az észszerű alkalmazkodás fogalma, így a fogyatékos emberek nem tudnak megfelelően élni jogaikkal. Hazánkban sem az Éptv. sem az OTÉK nem tartalmazza az észszerű alkalmazkodás követelményének megfelelő szempontokat, azaz nincs állami és magán entitás között különbség. A hozzáférhetőségre vonatkozó ellenőrzések során az akadálymentesség hiánya esetén az észszerű alkalmazkodás elvének vizsgálata nem szerepel a törvényben. Az észszerű alkalmazkodás szomszédos országokban való érvényesülése kapcsán kifejtette: a vizsgált országokban hasonló a társadalmi-gazdasági környezet és a jogszabályi alapok, a jogszabályi szint és a tényleges gyakorlat között nagyok a különbségek, az egyéni szükségletekhez való igazodás a gyakorlatban nem történik meg. Horvátországot kivéve az észszerű alkalmazkodás, mint diszkriminációs ok nem került jogszabályi szinten meghatározásra.