Az észszerű alkalmazkodás kötelezettsége a legtöbb jogrendszerben az antidiszkriminációs joganyag részeként szerepel. Az észszerű alkalmazkodás, a klasszikus, tilalmat megfogalmazó diszkriminációs tényállásoktól eltérően pozitív, azaz tevőlegesen megvalósítandó kötelezettséget jelent.  Így tehát a diszkrimináció akkor valósul meg, ha az észszerű alkalmazkodás elmarad.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének az Ebktv. módosítására tett azon javaslatát tartjuk követendőnek, mely általános alkalmazkodási kötelezettséget ír elő. A fogyatékos megnevezés helyett ugyanakkor a CRPD szellemiségét tükröző fogyatékossággal élő személy vagy személyek megjelölés használatát tartjuk követendőnek a jogalkotó részéről.  Javasoljuk továbbá, hogy az észszerű alkalmazkodás követelménye a CRPD 2. cikke szerinti tartalommal kerüljön rögzítésre. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének módosítási javaslatát kiindulópontnak tekintve olyan szövegezést kérünk, ami tükrözi az észszerű alkalmazkodás követelményének az élet minden területére kiterjedő, az egyenlőséget összehasonlítás nélkül is biztosító jellegét. Ahhoz ugyanis, hogy a fogyatékos emberek valóban egyenlővé váljanak, azaz másokkal azonos módon tudják az emberi jogaikat gyakorolni és szabadságaikkal élni, szükség van az észszerű alkalmazkodásra.

Forrás: Észszerű alkalmazkodás – valódi társadalmi egyenlőség, MEOSZ (2019)