A Fot.-ban alapelvi szinten jelenjen meg az észszerű alkalmazkodás kötelezettsége, illetve, hogy annak elmulasztása az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti. Álláspontunk szerint a Fot-ban rögzített egyenlő esélyű hozzáférésről szóló szakaszok nem fedik le teljes mértékben az észszerű alkalmazkodás követelményét annak univerzálisabb jellege miatt.

Tekintve, hogy a Fot. az a jogszabály, amit az egészségkárosodás illetve a munkaképesség megállapítása során a szakértői bizottságok kiindulópontként alkalmaznak, javasoljuk: a szakértői bizottságok – egy szigorúan átmeneti időszakban – a fogyatékossággal élő személyek vizsgálata során a főbb ágazatokban, mint például oktatás-képzés, foglalkoztatás, egészségügyi és közszolgáltatások, közlekedés, tegyenek javaslatot arra, hogy az egyén szükségleteit figyelembe véve mivel valósulhat meg az észszerű alkalmazkodás. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindig az egyéni helyzetben kell eldönteni, hogy mi az a szükséges és arányos intézkedés vagy módosítás, amit a másokkal azonos módon történő joggyakorlás végett egy fogyatékossággal élő személy érdekében meg kell tenni. Figyelemmel azonban a követelmény hazai relatív újszerűségére és a társadalmi attitűdökre, javasoljuk, hogy a több szakterület képviselőiből álló bizottság fogalmazzon meg ajánlást arra vonatkozóan, hogy adott esetekben – nem személyre szabottan – milyen követelmények teljesítése segíti az észszerű alkalmazkodás gyakorlati megvalósulását.

Forrás: Észszerű alkalmazkodás – valódi társadalmi egyenlőség, MEOSZ (2019)