Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás

Ki jogosult az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra?

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

  • egészségkárosodott személynek minősül, vagy
  • 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézménybe illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.

 

Ki minősül egészségkárosodott személynek?

Aki a munkaképességét legalább 67% – ban elvesztette, aki legalább 50% – os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

–           aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

–           aki fogyatékossági támogatásban részesül.

 

Az egészségkárosodott személy részére meddig állapítható meg az ellátás?

Az egészségkárosodás fennállásáig. Ha az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy egészségi állapotáról szóló állásfoglalás, szakvélemény időbeli hatálya lejárt és ezt megelőzően az érintett újabb állásfoglalást, szakvéleményt nem nyújtott be, a járási hivatal az ellátásban részesülő egészségi állapotát ismételten megvizsgálja. A felülvizsgálat elvégzéséig a korábban megállapított egészségi állapotot fennállónak kell tekinteni.

 

Hogyan kell igényelni az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást?

A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a lakó-, illetve tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalhoz.

A kérelem elbírálásához szükséges iratok, igazolások

–    a vagyonnyilatkozat, továbbá

–    a közös háztartásban élő gyermek (ek) re vonatkozóan, ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint

–    a tartósan beteg állapot tényét igazoló jogosultság (magasabb összegű családi pótlék, rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás), illetve az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot tényét igazoló jogosultság (magasabb összegű családi pótlék, vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás) fennállása.

 

Milyen iratokra van szükség a kérelem elbírálásához?

  • járási (fővárosi kerületi) hivatala igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • járási hivatal igazolása a munkanélküli járadék, illetve az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
  • az állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a kérelmező álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni,
  • az együttműködés esetén az állami foglalkoztatási szerv igazolása annak teljesítéséről,
  • a rendszeres pénzellátások megszüntetéséről szóló határozat,
  • Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy 14 éven aluli gyermekének napközbeni ellátása nem biztosított, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani, egyéb esetben a járási hivatal hivatalból vizsgálja a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.

 

Mennyi az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege?

Az ellátás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegének 90%-át, 48.795,- forintot.

Ha az ellátásban részesülő személy családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatást (22.800,- Ft) állapítottak meg, a részére folyósított ellátás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának (48.795,- Ft) és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét, azaz 25.995,- forintot.A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95%-ának szorzatával.

 

Mely esetben szünetel az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása?

Ha az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 120 napjában,

–    közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

–    olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt.

 

Mi történik, ha az egészségkárosodásra vonatkozó igazolás nem áll rendelkezésre?

Az egészségkárosodást a járási hivatal fogja vizsgálni, ha az egészségkárosodott személy a kérelemhez nem csatolta a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozatát, szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét.

 

Jogosult-e utazási kedvezményre az aktív korúak ellátásában részesülő személy?

Igen. A kedvezményes havi bérlet a kerületi hivataltól kapott igazolással vásárolható meg. A kedvezményes ár megegyezik a nyugdíjas és a diákbérlet árával.

 

Vonatkozó jogszabály:

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény;
  • a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

 

  1. szeptember