Bár több csatornán keresztül is jelentős összegeket vonnak el jövőre a súlyosan fogyatékos emberektől, a vállalkozásoktól minden egyes alkalmazottjuk után fizetendő 964 500 forintból befolyó rehabilitációs járuléknak csak a töredéke kerül ehhez a társadalmi csoporthoz. A megemelt adót azon cégeknek kell fizetniük, amelyek legalább húsz főt foglalkoztatnak, és a megváltozott munkaképességű munkavállalóik aránya nem éri el az öt százalékot. A vállalkozók érdekképviseletei szerint a járulék óriási terhet jelent a kis- és középvállalkozásoknak, mivel attól függetlenül is fizetniük kell, hogy az adott cég nyereséges vagy veszteséges. A január elsején életbe lépő módosítás előkészítetlensége miatt nem megoldott a megváltozott munkaképességűek képzése sem. Gond az is, hogy a cégek a legtöbbször nem készültek fel a fogyatékossággal élők különleges igényeire, nem tudják számukra biztosítani a munkavállalás feltételeit.

A járulék ötszörösére növelése szerintük nem is ösztönözhet arra, hogy megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztassanak, hanem egyszerűen egy olyan büntetés, amely könnyen a fogyatékkal élők ellen hangolhatja a vállalkozásokat. Éppen ezért tiltakoznak az adóemelés ellen a fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei és az ellenzék is. Czomba Sándor (Fidesz) arra figyelmeztet: a jövő évi büdzsében a rehabilitációs járulékból több mint hatvanmilliárdos bevételt remélnek, amelynek csak egy részét forgatják vissza a fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítésére, sőt, a rászorulók eddigi támogatásaiból el is vonnak. Hasonlóképpen látja a helyzetet a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ): szerintük szomorú, hogy a járulékból származó összeget nem a fogyatékosok foglalkoztatására fordítják, hanem eltűnik más csatornákon. "Azok az emberek, akik eddig hasznos tevékenységet végeztek, részt vettek a nemzeti jövedelem termelésében - igaz, támogatással -, ezután otthon ülnek. Állapotuk miatt nem maradhatnak felügyelet nélkül, ezért egyik családtagjuk segítségére szorulnak, így egy újabb ember esik ki a munkavállalók sorából - fogalmaz Hegedűs Lajos MEOSZ-elnök a szervezet lapjában, a Humanitásban.

A megváltozott munkaképességűeket foglalkozatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkáltatók mindent el fognak követni azért, hogy elkerüljék a büntetőadót. A 95 százalékban fogyatékkal élőket foglalkoztató vállalkozás, a budapesti Panda Szálloda vezetője, Kocsy Béla közgazdász szerint a kisebb cégek húsz fő alá szorítják le alkalmazottaik számát, vagy kiszerveznek egyes munkafolyamatokat, mások a leszázalékolásban keresik a kiutat ahhoz, hogy elérjék a mentességet hozó ötszázalékos küszöböt.