A közszolgálati csatorna arra is figyel, hogy a gyakorlatban is támogassa a fogyatékkal élőket, épp ezért 2008 novemberétől vak és látássérült munkatársakat foglalkoztat, akik a televízió élő beszélgetéseit feliratozzák. Többek között erről is szó volt "A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában" címmel tartott szakmai tanácskozáson. A Nonprofit Média Központ Alapítvány által szervezett keddi vitafórumon a Duna Televízió, a Magyar Televízió, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, valamint a Helyi Rádiók Országos Egyesülete képviseltette magát.

A tanácskozáson több civil szervezeti képviselő a műsorok feliratozása kapcsán hangsúlyozta, hogy az, mivel pályázati pénzekből valósítják meg, bizonytalan. Nyuli Tamás, a Duna Televízió elnöki irodájának vezetője ennek kapcsán elmondta, hogy a Duna Televízió feliratozási gyakorlata egyedülálló a magyar médiában. "Az elmúlt másfél év alatt több mint 80 ezer perc műsoridőt feliratoztunk. Ilyen mennyiségben egyetlen magyar televízió sem feliratoz" - hangsúlyozat Nyuli Tamás. A Duna Televízió 2008 novemberében kezdte meg műsorainak teletext feliratozását siketek és nagyothallók számára. A közszolgálati csatorna kezdetben filmeket, sorozatokat, hír - és háttérműsorokat feliratozott, később az élő beszélgetések (az adással egy időben) is feliratozásra kerültek a teletexten. Mivel a Duna Televízió kiemelt feladatának érzi azt, hogy ne csak műsoriban bemutatva tegyen a fogyatékkal élőkért, hanem a gyakorlatban is támogassa őket, ezért döntött úgy, hogy az élő beszélgetések feliratozásához vak munkatársakat keres. "Az állást a Vakok Intézetében - egy pályázatban - hirdettük meg" - mondta a közszolgálati csatorna képviselője. Nyuli Tamás hangsúlyozta a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével kialakított együttműködés fontosságát is.

A Duna Televízió Felelet az életnek című műsora minden fogyatékossági területet érint. Az 1997-ben indult sorozat filmjeiben olyan - akár hétköznapi - szituációk bemutatására kerül sor, amelyek bármelyikünkkel megtörténhetnek.

Nyuli Tamás azonban kiemelte, a Duna Televízió nemcsak a fogyatékkal élőkről szóló speciális sorozatában, hanem számos más műsorában is rendszeresen foglalkozik a fogyatékosság ügyével. Az adásaikba meghívott vendégek között például hétről-hétre szerepelnek fogyatékkal élők is.

Liling Tamás, a Nonprofit Média Központ Alapítvány ügyvezetője felidézte a 2009. decemberében a Magyar Rádió elnökéhez intézett nyílt levelet, melyet 141 magánszemély és 60 szervezet írt alá. A nyílt levél az Élhető világ c. műsorrovat megszüntetése kapcsán a Magyar Rádiónak a fogyatékosság ügyének megjelenítésével kapcsolatos elképzeléseire, terveire kérdezett rá. A szakmai fórum résztvevői elolvashatták a tanácskozáson magát sajnos nem képviseltető Magyar Rádió elnöke, dr. Such György levelét, melyben a BBC gyakorlatára hivatkozva a fogyatékosság és a fogyatékossággal élő emberek integrált megjelenítése mellett foglalt állást.

Gubucz Ágnes, a Magyar Televízió esélyegyenlőségi ombudsmanja elmondta, hogy az intézmény a jogszabályi kötelezettségeknek eleget tesz, és a műsorstruktúrában átlagban megvalósul a napi két óra feliratozás és jelnyelvi tolmácsolás.

Az Állampolgári Jogok Országggyűlési Biztosa Hivatalát képviselő dr. Borza Beáta főosztályvezető elmondta, hogy az elmúlt év folyamán az ombudsmani hivatal kiemelt projektben foglalkozott a fogyatékossággal élő emberek helyzetével.

Dr. Timár János, az Országos Rádió és Televízió Testület tagja beszámolt arról is, hogy az ORTT kiemelt figyelmet kíván szentelni a fogyatékossággal élő emberek ügyének, ezért saját szervezetén belül megtette a szükséges lépéseket a téma rendszeres és szervezett napirenden tartása érdekében.

dr. Hegedüs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa elnöke kiemelte, hogy Magyarországon a lakosság mintegy 10%-a közvetlenül, 20-25%-a pedig közvetve, családtagként érintett a fogyatékosság kérdése által.