Hiába ad mentességet a mozgássérülteknek a gépjárműadó megfizetése alól a törvény, ezt sokan nem vehetik igénybe. Egy nagyatádi rokkantnyugdíjas az Alkotmánybírósághoz fordult, s a testület most igazat adott neki.

Seres István maga és több sorstársa tapasztalata alapján azt állítja: diszkriminatív a gépjárműadó-kedvezmények szabályozása. A lízingelt gépkocsik esetében ugyanis nem érvényesíthető a kedvezmény.

- Azokat a mozgássérülteket, akik autót tartanak fenn, adókedvezmény illeti. Mentességet kapnak a gépjárműadó a kifizetése alól - mondta Seres István. - Ennek azonban az a feltétele, hogy teljes egészében a tulajdonukban legyen a gépkocsi. A mozgássérültek, rokkantnyugdíjasok többsége azonban nem abba a kategóriába tartozik, amelyik készpénzért hozza el a szalonból az autócsodákat. Ha azonban lízingeli a járművet, akkor a kocsi az utolsó részlet befizetéséig a bank tulajdonában marad.

- A mozgássérültnek ebben az esetben ugyanúgy adóznia kell az autója után, mintha a törvény nem is lenne - Seres István. - A rokkant tehát csak addig számít rokkantnak, amíg saját kocsira telik. Ha részletre veszi, akkor egyszeriben egészséges lett az állam számára, és ugyanúgy adózik ő is, mint bárki más. Épp a mozgássérültek azok, akik létezni sem tudnak kocsi nélkül. Ugyanakkor aki próbált már rokkantnyugdíjból autót fenntartani, az pontosan tudja, hogy ez szinte lehetetlen vállalkozás.

Az Alkotmánybíróság levele a minap érkezett meg Nagyatádra: ebben a testület megállapítja, hogy a gépjárműadóról szóló 1991-es törvény kifogásolt passzusa valóban alkotmányellenes, mert csak a gépjárművel számol, az üzemben tartó személyével nem. Ezzel kizárja a kedvezményből azokat, akik ugyan üzemben tartók, de valamilyen okból nem tulajdonosai a gépjárműnek. Ez pedig sérti az azonos bánásmód elvét. A megsemmisítésére ez év évégéig adott határidőt.