A MEOSZ évek óta jelzi az érintettek felé, hogy a közlekedőképesség-minősítési rendszer jelenlegi formájában alkalmatlan a közlekedőképességgel kapcsolatos hátrányok minősítésére. A szabályozás alapján az minősül „közlekedésében súlyosan akadályozottnak,” akinek az egészségkárosodása összességében eléri a 40 százalékot. Ennek megállapításánál a jelenlegi szempontrendszer az egészségkárosodási tényezőkre (BNO szabályai) helyezi a hangsúlyt, s kevésbé fordít figyelmet arra, hogy ez az egészségkárosodás milyen gondot okoz az érintetteknek a mindennapi életvitelükben, így a közlekedésükben is (FNO szabályai). A MEOSZ szerint ez rendkívül igazságtalan helyzetet teremt, ugyanis nagyon sokan vannak, akik állapotuknál fogva ténylegesen súlyosan akadályoztatva vannak a közlekedésükben, miközben a szempontrendszer alapján nem minősülnek annak. Így pedig számos kedvezménytől – parkolási igazolvány, lakásátalakítási támogatás – elesnek.
A közlekedőképesség-minősítési rendszerének felülvizsgálata érdekében a MEOSZ már 2016-ban egyeztetést kezdeményezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságával. A 2016. február 23-i megbeszélésen Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár úgy nyilatkozott, hogy az EMMI támogatja a kezdeményezést, a feladatra munkacsoportot hoznak létre, melynek munkájába a MEOSZ-t is bevonják. Azóta nem történt előrelépés az ügyben.
Miután Lázár János Miniszterelnökséget Vezető Miniszter 2017. szeptember 21-én bejelentette, hogy a kormány a jelenlegi közlekedési kedvezmények rendszerének felülvizsgálatát tervezi, a MEOSZ részletes előterjesztést készített a kormányzat részére a támogatási rendszer átalakítása, illetve az ezzel összefüggő közlekedőképesség-minősítési rendszer felülvizsgálata érdekében. A szövetség ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi komplex minősítési rendszer a mostani formájában alkalmatlan a közlekedőképességgel kapcsolatos hátrányok minősítésére. A MEOSZ szerint a minősítési rendszert oly módon kell megváltoztatni, hogy a minősítési eljárás során a közlekedőképesség akadályozottságának mértékét elsősorban arra alapozva állapítsák meg, hogy az egészségkárosodás milyen nehézséget, problémát okoz az érintett mindennapi életvitelében (FNO), az egészségkárosodási tényezők, azaz a BNO szabályai pedig csak másodlagosan játszanak szerepet.
A korábban a felülvizsgálattal még egyetértő minisztérium ezúttal azt közölte, hogy a jelenlegi vegyes rendszer képes biztosítani azt az objektív szempontrendszert, aminek révén egy országosan egységes minősítési rendszer működtethető úgy, hogy az egészségügyi hátrányok mellett a közlekedőképességgel kapcsolatos társadalmi hátrányokat is értékelni lehessen.
A MEOSZ 2017. december 14-i válaszában ismételten hangsúlyozta, hogy a jelenlegi minősítési rendszer sok esetben azzal a következménnyel jár, hogy akik korábban megkapták például a parkolási igazolványt, attól most elestek, mivel az új rendszer alapján nem minősülnek közlekedésükben súlyosan akadályozottnak, annak ellenére, hogy közlekedésük egyébként komolyan nehezített. A MEOSZ egyúttal emlékeztetett arra, hogy korábban a minisztériumban is felmerült a minősítési rendszer felülvizsgálatának szándéka, illetve e kérdéssel kapcsolatban munkacsoportot kívánt létrehozni. A MEOSZ beadványában felhívta a tárca figyelmét az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015-2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervére is, mely tartalmazza, hogy a minősítési folyamatok racionalizálása, fejlesztése, hatékonyságának növelése érdekében, munkacsoport keretében kell áttekinteni a komplex minősítés folyamatát, továbbá munkacsoportot kell létrehozni a Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) gyakorlati alkalmazása feltételeinek vizsgálata céljából. A MEOSZ egyúttal tájékoztatást kért az e téren megtett intézkedésekről.
Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár 2018. január 25-i levelében arról tájékoztatott: a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság által létrehozott munkacsoport megállapítása szerint a BNO alapú vizsgálati módszer alkalmazása során előfordul, hogy bizonyos képességek esetében a BNO és az FNO alapú minősítés nem egyezik meg maradéktalanul az akadályozottság mértékének mérése tekintetében. Az elsődlegesen BNO alapú minősítési rendszerben végzett vizsgálat akár azzal a következménnyel is járhat, hogy az a FNO minősítéstől eltérő végkövetkeztetést eredményez. A helyettes államtitkár leveléből kitűnik, hogy a minősítési rendszer felülvizsgálatát maga a tárca is szükségesnek és fontosnak tartja. A helyettes államtitkár arról is tájékoztatott: az intézkedési terv végrehajtása érdekében a minisztériumban folyamatban van a munkacsoport megalakítása, melynek feladata a FNO gyakorlati alkalmazása feltételeinek vizsgálata lesz. A munkacsoport azokra a kutatási eredményekre kíván támaszkodni, amelyet a Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvány, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata együttesen végez az FNO gyakorlati alkalmazásának tapasztalati megismerésére.
A MEOSZ 2018. február 1-jén fordult ismételten Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárhoz. Jelezte, hogy a MEOSZ is részt akar venni a munkacsoport munkájában, figyelemmel arra is, hogy a 2016. február 23-i egyeztetésen erre ígéretet kapott. Továbbá, a MEOSZ részt kíván venni a minősítési rendszer esetleges felülvizsgálatát megalapozó kutatásban is, ugyanis a MEOSZ gyakorlati tapasztalataival hatékonyan tudná ezt a munkát segíteni.
Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár 2018. január 25-i levelét itt, valamint a MEOSZ 2018. február 1-jén kelt válaszlevelét itt olvashatják.
Budapest, 2018. március 10.
