Az egyeztetésen részt vett Radnay Tibor, a BKV Zrt. metrófelújításért felelős projektigazgatója, Papp László, Terézváros alpolgármestere, Vinczek György, Kispest alpolgármestere, képviseltette magát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága, a XIII. kerületi önkormányzat, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága. Jelezte részvételi szándékát dr. Szeneczey Balázs, Budapest városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese.
Mint ismeretes, a jelenlegi tervek szerint nyolc állomás a 3-as metró hamarosan induló felújítása után sem lesz akadálymentes. Ezzel kapcsolatban Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke elmondta: elfogadhatatlan, hogy Budapest legforgalmasabb metróvonalának egy részéről újabb évtizedekre kiszoruljanak a mozgássérült, idős, babakocsis utasok. A 3-as metró ügye túlmutat a fővároson, országos jelentőségű, hisz a mozgássérült emberek ellátása Budapest-központú, számos szolgáltatást csak itt tudnak igénybe venni, például az egészségügy, a rehabilitáció, az oktatás területén.
A szövetség által kikért tervezési dokumentáció is bizonyítja: eddig még nem készültek részletes tervek a teljes vonal akadálymentesítésére vonatkozóan, így a költségeket is csak becsülni lehet, ami elfogadhatatlan. Állomásról állomásra meg kell vizsgálni, milyen műszaki feltételekkel, lifttel vagy – végszükség esetén – alternatív megoldásokkal lehet a kimaradó állomásokat akadálymentesíteni, és ez alapján meg kell határozni a pontos költségeket. Erre a MEOSZ egy, az összes érintettet összefogó munkacsoport felállítását javasolja, amelyhez – az ügy jelentőségére tekintettel – a legmagasabb szintű kormányzati és fővárosi támogatást fogja kérni – mondta Kovács Ágnes.
Az elnök hozzátette: stratégiát, ütemtervet kell készíteni a teljes vonal akadálymentesítésére, ehhez pedig a kormánynak biztosítania kell a szükséges pénzügyi fedezetet. Miután a metró rekonstrukciója három szakaszból áll, a hiányzó összeget is három tételben kellene biztosítani, ami nem terheli meg a magyar költségvetést. Becslések szerint átlagosan, évente mintegy 6,7 milliárd forintról lehet szó – mondta. Magyarország több törvényben, nemzetközi egyezményben elkötelezte magát amellett, hogy a közösségi közlekedési fejlesztések mindenki számára hozzáférhetőek lesznek, ennek gyakorlati megvalósulásában pedig a kormánynak felelőssége van, amelyet nem háríthat át a fővárosra – hangsúlyozta Kovács Ágnes.
Radnay Tibor, a BKV Zrt. metrófelújításért felelős projektigazgatója elmondta: elkötelezettek a teljes körű akadálymentesítés mellett, de a metró felújítására jelenleg rendelkezésre álló összeg ennek költségeit nem fedezi. Az igazgató megerősítette: a teljes vonal akadálymentesítésére eddig csak koncepciótervek készültek, így a költségeket valóban csak becsülni lehet. Hozzátette: a BKV nyitott az együttműködésre, támogatja a munkacsoport felállítását, a részletes tervek elkészítését, de többletforrást nem tud biztosítani.
Az ügy támogatásáról biztosította a MEOSZ-t a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságának képviselője is. A résztvevők egyetértettek a metró teljes körű akadálymentesítésének szükségességével és támogatták a munkacsoport felállítását.
Budapest, 2017. november 6.
További információ: Gábor Imola sajtófőnök (+36 30 466 1559)
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
(Fotók: Bánlaki Szabolcs)