Kitagolás: a MEOSZ keményen képviseli a súlyosan mozgássérült emberek érdekeit

A statisztika szerint Magyarországon mintegy tizenháromezer mozgássérült ember él olyan intézményekben, ahol nem adottak a szabad döntés, az önrendelkező élet feltételei, a bentlakóknak sérül az emberi méltósághoz való joga.

A MEOSZ felelősséggel tartozik értük, ezért is veszünk részt az eddiginél jóval hangsúlyosabban a kitagolási folyamatban, amelynek most indul a második szakasza – mondta Kovács Ágnes elnök, akivel arról beszélgettünk, milyen lépéseket tervez a szövetség az intézményben élő mozgássérült emberek érdekében.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Ápoló-Gondozó Otthona, Mérk (fotó: tanuljunkmegegyuttelni.hu)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Ápoló-Gondozó Otthona, Mérk (fotó: tanuljunkmegegyuttelni.hu)

A mi kiindulópontunk minden érdekvédelmi, szakmapolitikai kérdésben – és ezt a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény is kimondja –, hogy a mozgássérült emberek számára biztosítani kell a szabad döntés lehetőségét az életükkel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Meg kell teremteni az akadálymentes, befogadó fizikai és társadalmi környezetet, amelyben másokkal azonos feltételekkel élhetnek, egyenlő jogokat gyakorolhatnak. Mindez talán az intézményben élő súlyosan mozgáskorlátozott, halmozottan sérült embereknek adatik meg legkevésbé, ezért a MEOSZ-nak kiemelt felelőssége, hogy az intézmények megszüntetését, az ott élők támogatott lakhatásba költöztetését célzó kitagolási projektben keményen képviselje az érdekeiket. Tapasztalataink szerint tizenháromezernél is többen lehetnek, akik nap mint nap az intézményi létnek kiszolgáltatva élik az életüket, sok esetben méltatlan fizikai körülmények és az emberi méltóságot sértő, korlátozó intézkedések között.

Intézménykiváltás – ne miniintézeteket hozzunk létre!

A magyar állam az elkövetkező években 35 milliárd forint uniós támogatást költ el mintegy négyezer ember támogatott lakhatásba költöztetésére és a kapcsolódó segítő szolgáltatások kiépítésére. Nagyon nem mindegy, hogy a kisebb lakóotthonokban élők szabadon dönthetnek, és az önálló életükhöz megkapnak majd minden segítséget, vagy újabb, az eddigieknél kisebb intézetek épülnek, ahol továbbra is kiszolgáltatottan élnek. A tervek szerint ugyanis huszonöt fős lakóotthonokat is létre lehet hozni. Ezeket a „miniintézeteket” nem tartjuk elfogadhatónak, mi az egy-hat fős otthonokat szorgalmazzuk. Azt kértük a szaktárcától a nemzetközi jogra és gyakorlatra hivatkozva, hogy ne támogassa, kerüljön ki a projektből. Másik probléma: a projektben részt vevő intézményeknek nem kötelező valamennyi lakójukat kiköltöztetniük, ami azt eredményezné, hogy az enyhébb fogyatékosságú embereket viszik ki támogatott lakhatásba, a magasabb ápolási-gondozási igényű, súlyosan, halmozottan sérült személyek pedig maradnak. Ezt végképp nem engedhetjük, hiszen ők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Azt kértük a minisztériumtól, hogy a teljes kitagolást, az intézmények végleges bezárását támogassa. Ha nem így tesz, megsérti a már említett ENSZ-egyezményt és más fontos nemzetközi jogszabályokat.

A MEOSZ célja, hogy az érintettek szabadon dönthessenek arról, hol szeretnének élni. A most induló projekt uniós forrásból valósul meg, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) finanszírozza. A pénzből a főváros és Közép-Magyarország magasabb fejlettségi szintje miatt nem kaphat, így a régió a kitagolásban nem vesz részt, ami azért elfogadhatatlan, mert korlátozza a fogyatékos embereket. Sok olyan, intézetben élő társunkról tudunk, aki kötődik a fővároshoz, ők a kitagolás után nem lakhatnának ott. Ez emberi jogokat sért, ezért arra kértük a tárcát, hogy biztosítson rá uniós – a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) erre alkalmas lehet – vagy hazai forrást.

Kihagyták az érdekvédelmet

Az ENSZ-egyezménnyel a magyar állam ugyan vállalta, hogy a semmit rólunk nélkülünk elvét követve a fogyatékos embereket érintő valamennyi döntésbe bevonja őket, de most is érezzük: ez csak papíron létezik. A kezdetektől azt kértük: érdemben vonjanak be bennünket, hogy ténylegesen képviselhessük az intézetekben élő fogyatékos emberek érdekeit, de a projekt szakmai irányítását végző konzultációs testületbe nem kerültek be a fogyatékos emberek szervezeteinek képviselői. Az érdekképviseleteknek ismét egy utólagos véleményező szerepet szánnak csupán, és ezt a MEOSZ nem fogadja el.

A MEOSZ koncepciót készít

A kitagolási program az ápolási-gondozási intézetekre vonatkozik, ezért a közösségünk intézményben élő tagjainak többségét nem érinti. A súlyosan mozgássérült emberek más típusú intézményekben, főként idősotthonokban élnek. Célunk, hogy ők is kikerülhessenek a támogatott lakhatásba. A MEOSZ ezért kidolgozza az önálló életről és lakhatásról szóló koncepcióját, monitorozza az intézményeket, és javaslatokat tesz a kormány elé az ott élő mozgássérült emberek helyzetének javítására.

Gábor Imola
Megjelent a Humanitás 2016. novemberi számában

 

A MEOSZ szakmai javaslatai az intézményi férőhelykiváltási uniós projektekhez

A MEOSZ észrevételei az EFOP – 2.2.2. kódszámú Felhívás „1.1. A felhívás indokoltsága és célja” pontjával, valamint a CRPD 19. cikkének értelmezésével kapcsolatosan

A MEOSZ észrevételei az EFOP – 2.2.2. kódszámú Felhívás „1.1. A felhívás indokoltsága és célja” pontjával, valamint a CRPD 19. cikkének értelmezésével kapcsolatosan

A MEOSZ észrevételei az EFOP – 2.2.2. kódszámú felhívásával kapcsolatosan: Részleges kontra teljes kiváltás

A MEOSZ aggályai az EFOP-2.2.3-16 és az EFOP-2.1.1-16 kódszámú Felhívás Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségekbe ütközésével kapcsolatosan

A MEOSZ állásfoglalása a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló hosszú távú koncepcióról (2016-2036) szóló előterjesztésről:

A MEOSZ állásfoglalása
Levél

Azóta történt

Márciustól minden hónap utolsó szerdáján online tájékoztató előadást tartunk a mozgáskorlátozott emberek életét leginkább érintő témák kapcsán. Elsőként,…
Előreláthatóan 2024 utolsó negyedévére készül el az a fejlesztés, ami lehető teszi, hogy a személyesen megjelenni nem tudó…
Egy tinédzser küzdelme, hogy balesete után kerekesszékesként is részt vehessen a tanórákon. Az életvidám 16 éves fiút 2022…

Előzmények

A MEOSZ – a Közlekedéstudományi Intézettel történő együttműködés keretében – elkészítette a közösségi közlekedés akadálymentességéről szóló állásfoglalását.
Több mint száz várostervező és fogyatékosságügyi szakember gyűlt össze a világ minden részéről egy októberi ENSZ-fórumon, hogy megoldásokat…