A MEOSZ a CRPD önálló életvitelről és a közösségbe való befogadásról szóló 19. cikkében foglaltaknak megfelelően kiemelten fontosnak tartja a fogyatékos személyek egyenlő jogát a közösségben való élethez. A MEOSZ ezért csak olyan kitagolási folyamatot tart elfogadhatónak, ahol az érintett személyek saját maguk döntik el, hogy hol és kivel akarnak együtt élni.
A fejlődés új iránya, hogy a fogyatékos emberek ne intézményi keretek között, hanem a közösség tagjaiként élhessék önrendelkező mindennapjaikat. A változásoknak nemcsak a szociális ellátórendszert kell megreformálnia, hanem a folyamatok egészét, beleértve a közgondolkodást is. A döntéshozóknak és a társadalom egészének képviselnie kell ezt a befogadó szemléletet, így az elzárt településeknek, városszéli zárt létesítményeknek hátat fordítva a fogyatékos emberek előtt is megnyílik a világ. Elengedhetetlen, hogy országos lefedettséggel épüljön ki az a szolgáltatási gyűrű, amely az intézményi elhelyezés helyett biztosítja az egyéni igényeknek megfelelő, személyre szabott szolgáltatásokat a nap 24 órájában. Ezen célok megvalósításáért vesz részt a MEOSZ a kiváltási folyamatban.
A Magyar Kormány vállalta, hogy 10 000 fogyatékos ember lakhatását biztosítja a jelenlegi intézményi elhelyezésük helyett. Ennek érdekében több, hazai és uniós forrásból finanszírozott programot is meghirdettek az elmúlt években, így az „Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás” című, EFOP–2.2.2–17 azonosítószámú pályázati programot. A projekt megvalósítását figyelemmel kísérve a MEOSZ korábban nem látta biztosítva, hogy valóban bekövetkeznek azok a változások, amelyek a fogyatékos emberek tényleges érdekeit szolgálják, ezért 2018 márciusában közérdekű adatigénylés keretében bekérte a projektért felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól azoknak a helyszíneknek a listáját, ahova 2500 fogyatékos embert terveztek kiköltöztetni.
A MEOSZ munkatársai ennek alapján vizsgálták azt a 231 helyszínt (linkre kattintva letölthető), ahova a fogyatékos embereket a támogatott lakhatási forma keretében költöztetnék. Ezek a helyszínek jellemzően az adott település perifériáján, távol a szolgáltatásoktól helyezkednek el. A helyszínek több mint fele, 3000 fő alatti településen található. A vizsgálat megállapításai szerint (linkre kattintva megnyílik, angol nyelven itt érhető el) a támogatott lakhatásra kijelölt telkek közel fele egymás szomszédságában található, távol a megyeszékhelyektől. Közlekedési szempontból nehezen megközelíthető helyeken, ráadásul a közvetlen akadálymentes közlekedés sem megoldott többnyire. A pályázatban szereplő helyszínek 60 százaléka olyan településeken lenne, ahol nincsenek működő szociális alapszolgáltatások, melyek létfontosságúak lennének a fogyatékos emberek számára a mindennapokban.
A MEOSZ azért csatlakozott a partnerségi megállapodáshoz, hogy a fent ismertetett, szegregált életformát konzerváló kitagolás helyett az állam azokat a lakhatási formákat támogassa, amelyek azokon a helyszíneken valósulnak meg, ahol az érintett fogyatékos emberek lakni akarnak. A MEOSZ folyamatosan figyelemmel kíséri a kiváltás folyamatát, hogy a magyar kormány által is hivatkozott CRPD 19. cikkének megfelelően létrejöjjön az a szolgáltatási gyűrű, amely a fogyatékos emberek önálló életvitelét lehetővé teszi, és biztosítja hogy a közösség tagjaként egyenrangú, önrendelkező állampolgárként élje a mindennapjait.
A MEOSZ jelentős előrelépésnek tartja különösen a korábbi folyamatokhoz képest, hogy a hat meghatározó érdekvédelmi szövetség, a felelős tárca, az SZGYF és az FSZK együttműködése keretében folytatódik a program.
Budapest, 2018. november 22.
