A MEOSZ következetesen küzd a korábbi rokkantsági nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálatáért, s többször kezdeményezett kormányzati egyeztetést is. Rendszerszintű áttörést azonban az Alkotmánybíróság 21/2018. (XI. 14) számú határozata hozhat, mely nemzetközi egyezménybe ütköznek ítélte azokat a szabályozási hiányosságokat, amelyek folytán hátrányt szenvednek a 2012 előtt ellátásban részesültek, különösen a volt rokkantsági nyugdíjasok. Az Alkotmánybíróság azt rótta fel, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek az új rendelkezések hatályba lépése előtt ellátásban részesülők esetében rendeznék azt, hogy a komplex felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő ellátásuk összege összefüggést mutasson a korábbi ellátásuk összegével, illetve élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével.
2018 elején a MEOSZ a többi fogyatékos embereket tömörítő országos érdekvédelmi szervezettel együtt javaslatcsomagot készített a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását követő szabályozás anomáliáiról, és az ahhoz kapcsolódó megoldási javaslatokról. Miközben az érdekvédelem konkrét javaslatokkal állt elő, az elmúlt időszak szakmapolitikai egyeztetései során nem sikerült megismerni a kormányzat álláspontját.
A MEOSZ a megoldást célzó javaslatait (a MEOSZ Mmtv. módosítására irányuló javaslatait itt olvashatják) most az országgyűlési képviselőknek is eljuttatta azoknak az embereknek a nevében, akikkel 2012-ben a saját zsebükből, tulajdonukból fizettették ki „az államháztartási egyensúly fenntartását”. Ők a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2012. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) által hozott változások legfőbb kárvallottjai, akik az egyik nap még nyugellátásként kapták a járandóságukat, majd a törvénymódosítás nyomán rokkantsági illetve rehabilitációs ellátásként – sok esetben – anélkül, hogy állapotukban tényleges változás történt volna, az addigi jövedelmüknek csak a töredékét vehették kézhez. Az ellátás összegének csökkentése általában „állapotjavulás”-ra hivatkozva következett be.
A MEOSZ következetes és kitartó érdekvédelmi munkája, valamint a közelmúltban született Alkotmánybírósági döntések nyomán a döntéshozóknak lépniük kell a helyzet rendezése érdekében. Szövetségünk arra kéri a képviselőket, hogy kezdeményezően lépjenek fel – az érdekeltek szempontjain alapuló javaslatainkat figyelembe véve – annak érdekében, hogy az Országgyűlés tegyen eleget az Ab-határozatban foglalt kötelezettségének, s úgy alkossa meg az Mmtv. szükséges módosításait, hogy az minden kárvallott számára – visszamenőlegesen is – rendezze a helyzetet. Az új ellátásnak valamilyen módon összefüggést kell mutatnia a korábbi, járulékfizetésen alapuló ellátás mértékével, illetve összegével. Az érintettek záros határidőn belül kapjanak kárpótlást, és új ellátást!
A MEOSZ szerint az Mmtv.-ben definiálni kell az állapotjavulás fogalmát, s csak az érdemi, valós állapotjavulás elfogadható. Azt pedig orvosszakértői vizsgálat keretében kell majd tisztázni, hogy történt-e az érintett esetében tényleges fizikai állapotjavulás, és az erről szóló határozatot fellebbezhetőnek kell lennie. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy a rehabilitációs ellátás összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezések úgyszintén teljes mértékben figyelmen kívül hagyják az érintettet korábban, járulékfizetés alapján megillető rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának, átmeneti járadékának összegét, minek köszönhetően ők is komoly jövedelemcsökkenést szenvedhettek el. Ennek értelmében a MEOSZ szerint a szabályozás helyreállításának azon emberek is alanyai, akik ezt az ellátást kapják. Az AB döntés nyomán létrejövő módosítások után pedig az Mmtv. rendszerszintű felülvizsgálatához is haladéktalanul hozzá kell kezdeni!
A MEOSZ parlamenti képviselőknek írt levele itt olvasható..
Budapest, 2019. március 22.
