A dokumentumban leírtuk: fel kell mérni a helyi, helyközi és vasúti közlekedés akadálymentességét és – az egyetemes tervezés elvét követve – országos koncepciót kell kidolgozni a mindenki által hozzáférhető közösségi közlekedés megvalósítására. Az utasforgalmi létesítmények, épített környezetük és a járművek mellett az utastájékoztatásnak is akadálymentesnek kell lennie, a közlekedésben dolgozókat pedig képezni kell. Létre kell hozni egy országos utasinformációs rendszert, mely lehetővé teszi a mozgássérült emberek számára a biztonságos és kiszámítható utazásuk megtervezését. A jogosultakat egészségi állapotuknak, életvitelüknek, lakókörnyezetüknek és egyéb adottságainak megfelelő segédeszközökkel kell ellátni. Mindezek mellett elengedhetetlen az érdekvédelmi szervezetek bevonása a tervezésbe, a megvalósításba és a monitorozásba.

Mint ismeretes, érdekvédelmi tevékenységünk eredményeképp a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányításával megkezdődött a mopedek helyzetének rendezése a közösségi közlekedésben, a jogi szabályozás előkészítése. Az intézkedések reményeink szerint nemcsak a mopedet, hanem az elektromos és a mechanikus kerekesszéket használó mozgássérült emberek helyzetén is javítani fognak.

A tárca megbízta a Közlekedéstudományi Intézetet (KTI), hogy vizsgálja meg az elektromos mopedek tömegközlekedésben való részvételét az esélyegyenlőség és a hozzáférhetőség szempontjából, és készítsen szabályozási javaslatot. Az Intézet és a MEOSZ ebben a munkában együttműködik, így megkértek minket, hogy küldjük meg az állásfoglalásunkat az akadálymentes közösségi közlekedésről és a mopedek használati jogosultságáról.

A dokumentumot – amely itt olvasható – a KTI mellett tájékoztatásul eljuttattuk az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak és az alapvető jogok biztosának is.

MEOSZ