E megszüntetési módnak az elnevezésében is benne van a leglényegesebb eleme, a valódi közös akart, melynek arról kell szólnia, hogy munkáltató és munkavállaló megállapodnak abban, a továbbiakban a munkaviszonyt nem tartják fenn. A megegyezés keretében a két fél közös elhatározással dönt úgy, hogy a munkaviszonyt egy együttesen meghatározott időponttól, mindkettőjüknek elfogadható feltételek mellett megszüntetik.
A közös megegyezés a munkavállaló számára csak abban az esetben előnyös, ha ténylegesen nem kíván tovább dolgozni a munkahelyén és a megegyezésben számára kedvező feltételekben – felmondási időre járó kereset és végkielégítés – tud megállapodni a munkáltatójával. Közös megegyezésnél a törvény alapján nem jár automatikusan a felmondási időre járó kereset, illetve a végkielégítés. Ezért, ha a munkáltató egy előre elkészített megegyezést tesz a munkavállaló elé, érdemes időt szánni annak megfontolására, vagy szakember segítségét igénybe venni a döntéshez. Fontos tudni azt, hogy nem kötelező aláírni a közös megegyezést! Ha nem írja alá, nem éri joghátrány, legfeljebb a munkáltató felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, de ezt csak jogszerű indokkal teheti meg, biztosítva a törvényben meghatározott felmondási időt, és ha a törvényi feltételek teljesülnek, a végkielégítést.
Közös megegyezéssel a munkavállaló munkaviszonya akkor is megszüntethető, ha a munkavállaló épp keresőképtelen, betegszabadságon van vagy táppénzben részesül. Nagyon fontos tudni, hogy a táppénz csak a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósítható, így a munkaviszony megszűnésének napjától a táppénzre való jogosultság megszűnik. A passzív jogon folyósított táppénz 2011. július 1-től megszűnt.
Mivel a közös megegyezésben meghatározott napot követően a munkavállaló e jogviszonyból eredő társadalombiztosítási kötelezettsége is megszűnik, az érintett sem egészségbiztosítás, sem pedig nyugdíjbiztosítás szempontjából nem lesz biztosított. Ez azt jelenti, hogy ha más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, havonta 7 710 forint, törthónap esetén napi 257 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie. A közös megegyezés aláírása előtt ezért át kell gondolni azt is, hogy a megszűnő munkaviszony helyett mennyi idő alatt tud ismét munkába állni, és adott esetben a közös megegyezésben meg lehet állapodni ennek kiegyenlítéséről.
Régi tévhit, hogy a közös megegyezés jobb a munkavállaló számára, sokan attól félnek, hogy a felmondás miatt hátrányosan ítélik meg egy új munkahelyen történő elhelyezkedéskor, ezért szinte megfontolás nélkül elfogadják a közös megegyezést, amit valójában kizárólag a munkáltatójuk diktál. A munkavállalónak későbbi munkahelyre való pályázása, illetve foglalkoztatása során nincs jelentősége, hogy korábbi munkaviszonya közös megegyezéssel vagy felmondással szűnt meg. Ahogy az álláskeresési járadékra való jogosultság megállapítását sem befolyásolja, hogy munkaviszonya milyen módon szűnt meg.
A munkáltató számára azonban a közös megegyezés a biztosabb megoldás, hiszen egy felmondást a munkáltatónak valós indokokkal kell alátámasztania, melynek kimenetele bizonytalan a munkáltatóra nézve amiatt, hogy a munkavállaló bírósághoz fordulhat, ha nem érzi jogszerűnek a munkáltató eljárását. Ezzel szemben a közös megegyezést nehezebb utólag bíróságon megtámadni, a munkavállalónak nagyon nehéz bebizonyítani azt, hogy kényszerrel, megtévesztéssel vagy tévedésben tartva vették rá arra, hogy aláírja a megegyezést.
Budapest, 2020. május 27.
