A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről

Mit kell tudni a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről?

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató többek között azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti a munkavállaló azon költségeit, amelyek a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan merülnek fel.

Az utazással kapcsolatos költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (III.26.) Kormányrendelet rögzíti, az adózási vonzatról pedig az SZJA törvény rendelkezik.

A rendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás, illetve a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

A közigazgatási határon belülről történő utazásokat is munkába járásnak minősíti a kormányrendelet, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

Napi munkába járás címén jár a költségtérítés a munkavállalónak a lakó-, vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres, vagy esetenkénti oda- és visszautazására.

A kormányrendelet előírja, hogy a munkavállalónak az utazási költségtérítés igénybevételéhez, azzal egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakó- és tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről, vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

A nyilatkozatot nem szükséges minden egyes elszámoláskor kitöltenie a munkavállalónak, viszont amennyiben a nyilatkozatában közölt adataiban változás áll be, akkor viszont köteles új nyilatkozatot tenni.

Az utazás történhet tömegközlekedési eszközzel, illetve gépjárművel is.

 

Munkába járás tömegközlekedési eszközzel

Az igénybe vehető tömegközlekedési eszközök:

  • belföldi, vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztálya
  • menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat
  • elővárosi vasút (HÉV)
  • menetrend szerint közlekedő hajó, komp, rév

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-át bérlettel, vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. Az adómentes költségtérítésnek nincs felső határa.

A térítési kötelezettség nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára, mivel nem biztosított, hogy a magánszemély kizárólag a munkába járás céljára használja fel a kártyát.

A költségtérítés adómentességének feltétele a munkáltató nevére szóló számla, vagy az utazási bérlet/jegy leadása. Az SZJA törvény nem teszi kötelezővé, de nem is zárja ki, hogy a munkáltató mindkettőt bekérje a dolgozótól.

Munkáltatói döntés alapján, 86%-ot meghaladó, legfeljebb 100%-os mértékű költségtérítés is adható adómentesen.

Szintén adómentesen téríthető, de nem kötelező a vasút 1. osztályú kocsijára váltott jegy, az IC pót-, és helyjegy, vagy akár a gyorsvonati pótjegy.

Havi bérlet térítése esetében nem szükséges a költségtérítés korlátozása, ha a munkavállaló adott hónapban a ledolgozott napok mellett szabadságon, vagy keresőképtelen állományban is van, a bérlet teljes ára kifizethető, nem szükséges a munkában töltött napokkal történő arányosítás.

Utazási jegy árának kifizetése azonban már nem lehetséges adómentesen, azokon a napokon, amely napokon munkavégzés nem történik.

Az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is a munkába járás fogalmába tartozik. Például, ha a munkavállaló Gödöllőn lakik és Budaörsön található a munkahelye, akkor a budapesti bérlet 86%-a is kötelezően térítendő adómentesen részére, hisz a helyi közlekedési eszközt csak átutazás céljából veszi igénybe a munkavállaló.

Ha ugyanez a munkavállaló Budapest valamelyik kerületében végzi munkáját, akkor a budapesti bérlet térítése nem adható részére adómentesen, mert Budapest területén belül leszáll a helyi járatról.

 

Munkába járás gépjárművel

A kormányrendelet nem csak a tömegközlekedési eszközökkel történő munkába járás szabályait rögzíti. Az alábbi esetekben a munkavállaló részére a bérlet, vagy jegy legalább 86%-os mértékű térítése helyett, munkába járás költségtérítése címén meghatározott kilométerenkénti 9 forint jár kötelezően:

  • ha a munkavállaló mozgáskorlátozott;
  • ha a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
  • ha a munkavállaló lakó-, vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  • ha a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Ha a munkavállaló ezen esetek miatt jár gépjárművel dolgozni, a munkáltatónak meg kell térítenie adómentesen a munkában töltött napokra a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapulvételével számított értéket.

Alapesetben itt gépkocsi használatára gondolunk, de a vonatkozó jogszabályok nem nevesítik az igénybe vehető gépjármű fajtáját, így nem zárható ki más közlekedési eszköz, például kerékpár, motorbicikli használata sem. De a dolgozó akár gyalogos közlekedés esetén is igényt tarthat a költségtérítésre.

Az sem korlátozott, hogy a járműnek saját tulajdonban kell lennie. Így lehet az más tulajdonában is. Lehet akár bérelt, vagy lízingelt is.

Az is előfordulhat, hogy több munkavállaló együttesen használja valamelyikük tulajdonában, vagy bérlésében lévő gépjárművet, ilyenkor minden munkavállaló külön-külön igényt tarthat a gépjármű költségtérítésre.

Ha a munkavállaló naponta más-más helyen végzi munkáját, minden esetben rögzíteni kell, hogy az adott napon pontosan hol van a munkavégzés helye, mert a költségtérítés mindig a lakóhelytől az éppen aktuális munkavégzési helyig illeti meg.

 

Hazautazás

A munkavállalók egy része nem azon a településen él életvitel szerűen, ahonnan naponta  munkába jár.

Hazautazáson a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást kell érteni.

A kormányrendelet szerint a lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitel szerűen lakik.

Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenes tartózkodik.

Az utazáshoz igénybe vehető tömegközlekedési eszközök köre a hazautazásnál kibővül, hisz a munkába járáshoz használható közlekedési eszközökön túl légi közlekedési jármű is igénybe vehető.

Tömegközlekedési eszközzel történő hazautazáskor a térítési kötelezettség a menetjeggyel való elszámolás ellenében az utazási költség legalább 86%-a.

Gépjárművel történő hazautazás esetében a munkáltató térítési kötelezettsége a tartózkodási hely és a lakóhely közötti távolság alapján számított kilométerek alapján 9 Ft/km. Ebben az esetben a hazautazás ténye nem ellenőrizhető.

A hazautazással kapcsolatos költségtérítés tárgyévi felső korlátját a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszik közzé. Ez 2020. évben 38.460 forint.

 

Jogforrás:

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet