Személyi adókedvezmény fogyatékos emberek részére

Súlyosan fogyatékos személynek minősül az, akinek a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt betegsége van, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg. Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él.

A súlyosan fogyatékos magánszemélyek havonta 7450 forint  – éves szinten 89 400 forint – adókedvezményt vehetnek igénybe a 2019-ben szerzett jövedelmük összevont adóalapjának adójából. 2020-ban az adókedvezmény havi összege 8050 forint.

2019 január 1-jétől bővült a Kormányrendelet mellékletében szereplő betegségek köre, az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető visszamenőleg az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor utólag a korábbi évek (2013-2017) adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatóak. 2018-ra a 2019. május 20-ig benyújtandó adóbevallásban volt érvényesíthető a kedvezmény, 2019-re pedig a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal már év közben, a havi kifizetéseknél is igénybe vehetik az érintettek.

A Kormányrendeletben szereplő betegségek a teljesség igénye nélkül a következők:

  • hallási fogyatékosság
  • látási fogyatékosság
  • mozgásszervi fogyatékosság
  • elzáródást okozó érbetegségek
  • súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
  • veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek
  • emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak – többek között – a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.

 

A személyi kedvezmény igénybevételének feltételei

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemélynek már az igénybevétel időpontjában legyen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolása, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozata.
A 2019. előtti évekre csak akkor érvényesíthető a kedvezmény, ha az igazoláson a súlyos fogyatékosság kezdő időpontja 2019. január 1. előtti dátum.

A fogyatékosság minősítése háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál kezdeményezhető. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia, vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.
A fogyatékossági támogatási igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult.

Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosság megállapításáról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.
Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de az  elévülési idő végéig meg kell őrizni, mert egy esetleges adóellenőrzéskor a kedvezményre jogosultsága ezzel igazolható.

A súlyos fogyatékosság minősítése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó adójogi, hanem orvos szakmai kérdés. 

A személyi kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen adóköteles jövedelme.

A kedvezmény érvényesítésének joga másnak például szülőnek, házastársnak át nem adható.

 

A személyi kedvezmény év közbeni érvényesítése

Ha a magánszemélynek például munkaviszonyból rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozattal év közben havonta érvényesíthető az adókedvezmény.

 

A személyi kedvezmény utólagos érvényesítése

A magánszemély a személyi kedvezményt döntése szerint utólag az éves adóbevallásában is érvényesítheti, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt – ha valamennyi feltételnek megfelel.
Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás (ok) önellenőrzésével érvényesíthető.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 40. §-a alapján. Az Szja tv. alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján – súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki – a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával a Mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved, vagy a Mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.

 

A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Az orvosi igazolást, határozatot a nyilatkozathoz nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A Melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, aki önerőből tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem képes, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, és/vagy

a) tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve

b) testközeli és testtávoli segédeszközök (például kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret) állandó, szükségszerű használatára rászorul.

 

A Melléklet 4. pontja alkalmazásában:

a) végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej, vagy a feletti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya;

b) végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;

c) végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os mértékben korlátozzák;

d) a gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50%-os mértékben tartósan nehezítik;

e) vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van;

f) a központi idegrendszer károsodásai: olyan károsodások, amelyek legalább 50%-os mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.

 

A mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

Vonatkozó jogszabályok:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 287/2018 (XII.21.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a 11. számú melléklete alapján.

A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.