Fogyatékos gyermek után járó adókedvezmény
A gyermeket váró és nevelő szülő családi adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben rendelkezik adó- és járulékköteles jövedelemmel.
Ki jogosult?
- a családi pótlékra jogosult személy, továbbá a vele közös háztartásban élő házastársa,
- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy a döntésük szerint,
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy a döntésük szerint.
A kedvezmény mértéke
A családi kedvezmény nem a fizetendő adó összegét, hanem az adóelőleg megállapítását megelőzően a magánszemély összevont adóalapját csökkenti.
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:
- egy eltartott esetén 66 670 forint,
- kettő eltartott esetén
- 2016-ban 83 330 forint,
- 2017-ben 100 000 forint,
- 2018-ban 116 670 forint,
- 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
- három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Kedvezményezett eltartott
- az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartott
- a kedvezményezett eltartott,
- az a gyermek, akit a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelem- be lehet venni, mert közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, vagy aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
Jogosultsági hónap
Az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, vagy a rokkantsági járadékot folyósítják, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
A kedvezmény érvényesítése
A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.
A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata. A kedvezmény visszamenőlegesen nem kérhető.
Megosztható a kedvezmény
A családi adókedvezményt nemcsak az egyik szülő, nevelőszülő, gyám kérheti, hanem a házastárs, illetve az élettárs is, ha bizonyítottan egy éve élettársi viszonyban él a jogosult féllel. Megoszthatják egymás között a kedvezményt.
Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.
Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.
FONTOS! 2017. január 1-jétől kötelezővé válik a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a nyilatkozaton. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016. július 1-jéig megállapítja azon magánszemélyek adóazonosítóját, akik 2006. január 1-jét megelőzően születtek, 2016. december 31-ig nem töltik be 25. életévüket, és adóazonosító jellel nem rendelkeznek. Az adóazonosító jelről az állami adó- hatóság értesítést küld, majd 2016. november 30-ig a hatósági igazolványt (adókártyát) is kiállítja, és megküldi az érintettek részére.
Jogszabályi hivatkozás:
- évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (29/A. § és 29/B. §)
CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY
Ha a család a személyi jövedelemadóból nem tudja érvényesíteni a családi adókedvezmény összegét, azt az általa fizetett járulékból is érvényesíteni tudja. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.
A családi járulékkedvezményt a közös igénybevételére jogosult biztosítottak, és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik.
Ki jogosult?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – a biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
A kedvezmény mértéke
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegéből
- a biztosított által vagy
- az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy
- a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a járulékok együttes összege.
Jogszabályi hivatkozás:
- évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről