Korai fejlesztés, szűrés
A Fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény különböző cikkelyeiben az alábbiakat rögzíti:
A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását.
Minden, a fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatos intézkedés során elsődlegesen a gyermek legfőbb érdekeit kell figyelembe venni.
A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek minden őket érintő ügyben rendelkeznek a szabad véleménynyilvánítás jogával, véleményüket, más gyermekekkel azonos alapon, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően súlyozzák, valamint biztosítják számukra e jogok érvényesítéséhez a fogyatékosságuk és életkoruk szerint szükséges segítséget.
A részes államok megtesznek minden hatékony és szükséges intézkedést – ideértve a sorstársi segítségnyújtást is – annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára az élet minden területén biztosított legyen a legteljesebb függetlenség, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek, valamint a teljes befogadás és részvétel elérése és megtartása. E célból a részes államok átfogó habilitációs és rehabilitációs szolgáltatásokat és programokat hoznak létre, erősítik és kiterjesztik azokat, különös tekintettel az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás és a szociális szolgáltatások terén, oly módon, hogy a habilitációs és rehabilitációs szolgáltatások és programok:
- a lehető legkorábbi szakaszban kezdődnek, és az egyéni igények és képességek multidiszciplináris értékelésén alapulnak;
- támogatják a közösségben való részvételt és az abba való befogadást, önkéntes alapon működnek, és a fogyatékossággal élő személyek lakóhelyéhez – a vidéki régiókat is beleértve – a lehető legközelebb vannak.
A részes államok biztosítják a fogyatékossággal élő gyermekek számára az egyenlő jogokat a családi élet területén. E jogok érvényesítése, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek elrejtésének, elhagyásának, elhanyagolásának és kirekesztésének megelőzése céljából a részes államok vállalják a fogyatékossággal élő gyermekek és családjuk korai, átfogó tájékoztatását, részükre szolgáltatások nyújtását és támogatásukat.
Az Egyezmény általános alapelvei között szerepel:
- a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét;
- a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség;
- teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás;
- a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk az emberi sokszínűség, valamint az emberiség részeként;
- esélyegyenlőség;
- hozzáférhetőség;
- a nők és férfiak közötti egyenlőség;
- a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700092.TV
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény értelmében a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés, oktatás és gondozás feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció: a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása.
A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
1991. évi LXIV. törvény – a Gyermek jogairól szóló Egyezmény alapján:
Az Egyezményben részes államok elismerik, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie.
Az Egyezményben részes államok elismerik minden gyermeknek jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését.
A korai fejlesztés, gondozás
A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot.
Hogyan lehet a fejlesztésben részesülni?
- a lakóhely szerinti – kerületi pedagógiai szakszolgálaton keresztül
- bölcsődei nevelőnek jelezve a problémát
- védőnő, gyermekorvos által
- közvetlenül megkeresve az országos hatáskörű szakértői bizottságot (Látásvizsgáló,Hallásvizsgáló, Mozgásvizsgáló, Beszédvizsgáló Tagintézmények)
Tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetén:
A szakértői bizottság szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a gyermekneurológiai szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.
Ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül, a korai fejlesztést és gondozást – amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak – az intézményben kell ellátni.
Harmadik életévét betöltött gyermek esetén:
A gyermek akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, vagy legfeljebb hat gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.
A korai fejlesztés végrehajtásának időkerete:
– 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,
– 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra.
Ha a korai fejlesztés és gondozás igénybevétele a pedagógiai szakszolgálati intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére
– otthoni ellátás keretében, vagy
– a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartójával infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést kötött intézményben kerül sor.
Korai fejlesztés jelentősége, lehetősége
A mozgáskorlátozott gyermek a születését követően a következő ellátórendszerben jelenthet meg:
Egészségügyi ellátórendszer (egészen a sajátos nevelési igény megállapításig)
- Születés után közvetlenül az orvosi ellátó rendszer keretében, perinatális intenzív centrumokban (PIC) látják el a csecsemőt.
- Ezt követően kerülhet a Fejlődésneurológiai osztályra, ahol komplex orvosi diagnózis (BNO kód) felállítása után neuroterápiáját megkezdik. (Ezzel párhuzamosan más terápiás eljárásban is részesülhet pl. DSGM)
Korai intervenció = korai beavatkozás
A korai szomatopedagógiai segítség, ellátás több mint fejlesztés. Nem csak terápiás segítség, a károsodott funkciók korrekciója, hanem a speciális fejlesztésen keresztül az egész személyiséget befolyásoló nevelési folyamat.
Az ellátás színterei
Az ellátás színterei, ambuláns és intézményes formák
- Ambuláns ellátás:
- pedagógiai szakszolgálat
- korai fejlesztő központok
- gyermek rehabilitációs központok,
- PIC (perinatális intenzív centrumok)
- civil szervezetek
- Intézményes ellátás:
- integrált bölcsődei, óvodai nevelési forma
- habilitációs /fejlesztő napközi otthonok
- gyermekotthonok
- Házi-ellátás (home-care)
A korai fejlesztés igénybevételének lehetőségei
- a lakóhely szerinti kerületi pedagógiai szakszolgálaton keresztül
- bölcsődei kisgyermek nevelőjének jelezve a problémát
- védőnőn, gyermekorvoson keresztül
- közvetlenül megkeresve az országos hatáskörű szakértői bizottságot (Látásvizsgáló,Hallásvizsgáló, Mozgásvizsgáló, Beszédvizsgáló Tagintézmények)
A korai fejlesztés célja
A korai intervenció célja a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése, a reálisan elérhető önálló életvitel, önrendelkező felnőtt élet lehetőségének megteremtése.
A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást, a nap mint nap felmerülő nehézségek megoldhatóbbá válnak. A gyerekek segítséget kapnak ahhoz is, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni a családba, a közösségekbe. A fejlesztés során a cél, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél az elmaradás jelentkezik.
A sérült gyermeknek joga, hogy a társadalmi életben teljes körűen részt vegyen, a cél, hogy növeljük erre lehetőségét. A gyermek jogosult a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentésére, gyógypedagógiai, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációra, rehabilitációra.
A korai fejlesztésnek és a mozgás fejlesztésének a fogyatékosság csökkentésében, a hátrányos helyzet kialakulásának megelőzésében van jelentős szerepe.
A korai fejlesztés feladata
- Többtényezős, komplex fejlesztő terápia végzése
- Korai szociális fejlesztés
- A szülők, a család segítése
- reális ismeret, elfogadás
- gondozási, nevelési tanácsadás
- szociális juttatások, törvényi garanciák
- Óvodai, iskolai inkluzív nevelés / speciális intézmény megismerése, előkészítése
- Környezeti adaptáció
- Pedagógiai és pszichológiai megsegítés a gyermekre és a családra vonatkozóan egyaránt
A korai fejlesztés feltételei
- Korai felismerés és diagnózis – Fontos, hogy minél hamarabb megkezdjék a gyermek ellátását!
- Megfelelő színvonalú tanácsadás, fejlesztés, terápia, gondozás
- A család segítése, támogatása
- Elérhetőség alanyi jogon
A korai fejlesztés helyszíne
Fővárosunkban a Budapesti Korai Fejlesztő Központ szolgáltatásait vehetik igénybe. A Központ fő tevékenysége a kora gyermekkori intervenció, mely 0-6 éves korú, megkésett, eltérő fejlődésű, vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett kisgyermeknek és családjának nyújt
- komplex diagnosztikai vizsgálatot
- egyénre szabott, tervszerűen felépített fejlesztő és terápiás programot,
- egyéb szociális segítséget és tanácsadást.
A koragyermekkori intervenció tehát egy szolgáltatás-rendszer, mely egyedülálló módon több szakember (gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, integrációs szakember) együttes munkáját feltételezi, és maximálisan szem előtt tartja a gyermek állapotát csakúgy, mint a család igényeit és körülményeit.
A vidéki családok a megyeszékhelyeken a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottságot kereshetik fel (a gyermek életkorától függetlenül 0-18 éves korig) hasonló segítségért.
A korai szűrés
A Fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény a fogyatékossággal élő gyermekekről szóló 7. cikkelyben az alábbiakat rögzíti:
A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását.
Minden, a fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatos intézkedés során elsődlegesen a gyermek legfőbb érdekeit kell figyelembe venni.
A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek minden őket érintő ügyben rendelkeznek a szabad véleménynyilvánítás jogával, véleményüket, más gyermekekkel azonos alapon, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően súlyozzák, valamint biztosítják számukra e jogok érvényesítéséhez a fogyatékosságuk és életkoruk szerint szükséges segítséget.
A korai fejlesztés, szűrés
A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.
Korai fejlesztésre azoknak a gyerekeknek van szükségük, akiknek fejlődése eltér a vele azonos korúakétól. A szakemberek a hátrányok leküzdésére egy tervszerűen felépített fejlesztő programot állítanak össze, amely magában foglalja a családnak nyújtandó segítséget is. A programban szerepel gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás és terápiás szolgáltatás is. Ezek összeállításakor minden esetben figyelembe veszik a gyerek állapotát és a család körülményeit.
Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyerek egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől: ez lehet a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a hallás- és látásfejlődés, a beszéd és nyelvi fejlődés, a szociális-, érzelmi fejlődés vagy a viselkedés.
Ilyen típusú fejlesztésben 5 éves koráig vehet részt a gyermek, amennyiben a szakértői felülvizsgálat és javaslat ezt megerősíti. 5 éves kor után a szakértői bizottság javaslatára a gyerek fejlesztő nevelésben vagy óvodai nevelésben vehet részt.
Fontos, hogy a probléma észlelésekor minél hamarabb kezdeményezze a szülő a vizsgálatot, mert minél hamarabb kezdődik el a terápia, annál eredményesebb lehet a fejlesztés!
A korai szűrés
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eltérő fejlődésű gyermekek esetében a minél korábbi életszakaszban megkezdett komplex fejlesztés a leghatékonyabb, ezért nagyon fontos a korai szűrés.
A korai szűrés területén előremutató kezdeményezést tett a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete:
Közösen szűrik ezentúl a koraszülött és érintett babákat a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete intézményének gyógypedagógusai, konduktorai és a gyulai kórház neonatológus szakorvosai. A szűrés gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai vizsgálatot tartalmaz. A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú, eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített programja, amely magába foglalja a család segítését, szűrést, komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást, különböző terápiás szolgáltatásokat, figyelembe véve a gyermek állapotát és a család körülményeit, valamint egyedi igényeiket. Az intervenciós beavatkozások csak az egészségügyi, a szociális, az oktatási és a családsegítési szakemberek hatékonyan együttműködése révén lehetnek igazán eredményesek.
A korai életszakaszban nyújtott prevenciós és intervenciós beavatkozások hosszú távon megtérülnek, ezt kutatások igazolják. A megkésett mozgás, beszéd, érzékszervi fejlődés esetében óvodás korra ép fejlődésmenet is elérhető, a tanulási zavarok pedig megelőzhetővé válnak. Az időben megkezdett szakszerű rehabilitáció súlyosabb esetekben is pozitívan befolyásolja az életminőséget.
Korai szűrés: előremutató kezdeményezés Gyulán
Fogalom meghatározások:
PIC: A Perinatalis Intenzív Centrum olyan intenzív osztály, ahol a születés körüli időszakban létrejött kórállapotokat, betegségeket látják el. Méhen belüli fejlődési rendellenességek, a megszületés előtti hetekben létrejött fertőzések, a szülés alatt keletkezett kórállapotok illetve a koraszülöttek ellátása történik itt. Magyarországon 21 PIC működik országszerte.
Fejlődésneurológia: A fejlődésneurológiai osztály és ambulancia olyan csecsemők kivizsgálásával és terápiájával foglalkozik, akiknél a megszületés előtt, alatt vagy közvetlenül az azt követő időszakban felmerül valamilyen idegrendszert érintő probléma.
További információk: http://fejlodesneurologia.tumblr.com/kikneksegitunk
Neuroterápia: Ez a módszer a csecsemő idegrendszerének automatikus mozgás-szabályozását aktiválja, s lényegében a kicsiknél még meglévő elemi mozgásminták gyakoroltatásán alapul. A mozgásterápiát maga a szülő tartja a kezében, akit a szakemberek megtanítanak a módszerre, és ezután otthon szigorú napirend szerint többször is végzi a gyakorlatokat gyermekével.
Hasznos linkek:
http://fpsz.hu/korai-fejlesztes/
http://www.koraifejleszto.hu/index.php?ln=hu&p=text&id=3&m=1000
http://www.efiportal.hu/neveles-oktatas/szolgaltatasok-0-5-ev/