Rehabilitáció, terápia
A Fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény a Habilitáció és rehabilitáció című, 26. cikkelyben az alábbiakat rögzíti:
A részes államok megtesznek minden hatékony és szükséges intézkedést – ideértve a sorstársi segítségnyújtást is – annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára az élet minden területén biztosított legyen a legteljesebb függetlenség, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek, valamint a teljes befogadás és részvétel elérése és megtartása. E célból a részes államok átfogó habilitációs és rehabilitációs szolgáltatásokat és programokat hoznak létre, erősítik és kiterjesztik azokat, különös tekintettel az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás és a szociális szolgáltatások terén. A részes államok támogatják a habilitációs és rehabilitációs szolgáltatásokban dolgozó szakértők és személyzet képzésének és továbbképzésének fejlesztését.
A részes államok támogatják a habilitációhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó, a fogyatékossággal élő személyek számára tervezett támogató-segítő eszközök és technológiák elérhetőségét, ismeretét és használatát.
A 2011. évi CXC. törvény alapján:
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.
Az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció.
A korai fejlesztés lehetőségei
A korai fejlesztés megvalósítható otthoni ellátás, bölcsödei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó, otthonában nyújtott gondozás, korai fejlesztő központban biztosított fejlesztés és konduktív pedagógiai ellátás keretében. A szakértői bizottságnak kell megtalálni azt a formát, amely igazodik a gyermek adottságaihoz, lehetőségeihez.
A korai rehabilitációnak, a mozgás fejlesztésének a fogyatékosság csökkentésében, a hátrányos helyzet kialakulása megelőzésében van jelentős szerepe: ha a csecsemőkorban kialakult funkciózavarok maradandóak, hátráltathatják vagy megakadályozhatják a környezethez való alkalmazkodást. A rehabilitációnak elsősorban erre kell összpontosítania. A sikeres rehabilitáció javítja a társadalom befogadóképességét, így megkönnyíti az érintett személy későbbi alkalmazkodását. A jól szervezett és hatékony korai fejlesztés jelentősen segítheti az óvodai beilleszkedést és az óvodaérettség elérését.
A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot. A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően – a gyógypedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás feladatait.
Fejlesztési lehetőségek
A családoknak nyújtott szolgáltatások formái a következők lehetnek:
- Egyéni, komplex gyógypedagógiai fejlesztés és tanácsadás, melynek során a gyógypedagógus, megismerve a gyermek fejlődési profilját, a gyermek erősségeire alapozva segíti a megkésett területeken a fejlődést.
- Dévény-féle speciális manuális technika (DSGM) – a központi idegrendszer vagy perifériás idegek bármely eredetű sérülése miatt kialakuló állapot, ortopédiai deformitások esetén javasolt. Célja, hogy a mozgásrendszerben rejlő zsugorodások (izom, ín) elhárításával megteremtse a mozgás anatómiai feltételeit, valamint az idegrendszer ingerlésével felgyorsítsa a meglassult mozgásfejlődést. A szakember az izom-, ín- és kötőszövetrendszert speciális manuális technikával (kézzel) kezeli.
- Bobath koncepció – A módszer két alappillére: gátlás és kiépítés. A kóros reflextevékenység gátlása és az izomtónus normalizálása, reflexgátló alaphelyzetek és fogások alkalmazásával. Ezek segítségével kiküszöböli a felesleges (kóros) mozgáselemeket, és a testhelyzetek fenntartásához szükséges pluszenergiákat csökkenti. Normál tartási- és mozgásformák kialakítása: követi a normál mozgásfejlődés menetét, segítő, ún. facilitáló fogásokat alkalmaz. A facilitáló fogások olyan terápiás fogások, amelyek alkalmazásával egy testhelyzet vagy mozgás könnyebben kivitelezhető. Indikációk: központi idegrendszeri sérülés (laesio) következtében kialakuló tónus, mozgás és funkcióbeli eltérés.
- Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT): Mozgásos feladatokra épülő terápia, mely előre tervezett ingerekkel indít el spontán fejlődést a gyermekeknél. Elsősorban az egyensúlyérzéket és a mozgások összerendezését segíti, de változásokat eredményez a viselkedésben, a magatartásban és a figyelemben is. Indikációk lehetnek a mozgáskoordinációs, mozgástervezési problémák, megkésett pszichomotoros fejlődés, egyensúlyzavar, szenzoros integrációs zavar, éretlenség, megkésett beszédfejlődés, hiperaktivitás, figyelemzavar, rizikós koraszülöttség, adaptációs-szabályozási nehézségek, viselkedésszervezési problémák, autizmus spektrum zavar
- HRG (hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika): A HRG módszer egy magyar rehabilitációs, langyos vízben alkalmazható eljárás. A módszer és a feladatok rendszeres és kellően intenzív alkalmazásának az idegrendszer kéreg alatti szabályozásának normalizálódására van pozitív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez és a kognitív funkciók végrehajtásához szükséges agykérgi sémák is bejáratódnak. A különböző mozgáselemek a vízben könnyebben elvégezhetők, mint a szárazföldön. Ez kedvezően hat a gyermek motorikus és szenzomotoros képességeire.
- Katona-módszer (neurohabilitációs tréning)– Az újszülött korban is elkezdhető vizsgálat segítségével sikeresen felismerhető a kóros irányú idegrendszeri fejlődés. A Katona-módszer egyben egy kezelési mód is, melyet az anya megtanulhat, otthon naponta végezhet, így cselekvő részese lehet gyermeke gyógyulásának. Dr. Katona Ferenc módszerének alkalmazásával az idegrendszer indirekt ingerlést kap. Koraszülés, fejlődési késedelem, izomtónus zavarok, csecsemőkori figyelemzavar esetében javasolt a módszer alkalmazása. A mozgásterápia a csecsemő agyának automatikus mozgás-szabályozását aktiválja, tehát nincs köze a tornához, manuálterápiához, vagy bármely más rehabilitációs tevékenységhez.
- Bazális stimuláció – A terápia visszavezethető az anyaméhben érzékelhető ingerekre, elsősorban a testi, egyensúlyi és rezgési ingerekre. A test ingerlése során fontos a közvetlen testi kontaktus, mely ellazítja a gyermeket, és figyelmét leköthetik a közvetlenül a testét érő ingerek (pl masszírozás, ringatás, fürdő). Az egyensúlyrendszer ingerlése segít a test megismerésében, tájékozódási pontokat teremt a mélység, magasság és távolság dimenzióiban azok pontosabb megismerésével. A vibratórikus ingerek szorosan kötődnek a hangrezgésekhez. A terápiában fontos szerepe van a hangingereknek és a kommunikációnak. A bazális stimuláció minden érzékszervre épít. A tapintással a tárgyak több tulajdonsága megismerhető, ehhez azonban fontos a nyúlás-fogás-elengedés hármas tudása. A vizuális ingerek segítenek a figyelem fejlesztésében is, ezeken kívül a szaglás és ízlelés stimulálása is szerepet kap.
- Zeneterápia – melynek során a zenét, mint eszközt használjuk személyiségfejlesztés, korrekció, gyógyítás, és rehabilitáció érdekében. Céljai a gyermek sérülésének és a család igényeinek megfelelően a magatartászavarok enyhítése, mozgás-, figyelem- és kommunikációfejlesztés, a szorongások oldása, a bölcsődére és az óvodára való előkészítés, az anya-gyermek kapcsolatban az elfogadás segítése lehetnek.
- Konduktív pedagógia: A konduktív nevelés alapgondolata, hogy az idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, kihasználatlan kapacitással, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. A konduktív nevelés az összerendezett funkciók és az összehangolt idegrendszeri működés kialakítása érdekében személyiség, nevelés és tanulás központú. Ezért a konduktív nevelés folyamatában a mozgás fejlesztése nem különálló feladat, hanem a személyiség alakításának fontos és szerves része, és tartalmilag összehangolt, strukturált, módszertanilag egységes elvekre épülő nevelési programok megvalósítása során történik.
http://gyermekneveles.tok.elte.hu/6_szam/pub/czeizel_kemeny.pdf