Az 1970-es évek elején,
Magyarországon a mozgássérült emberek elobb sportegyesületeket hoztak létre.
1977-ben a szervezéssel addig próbálkozó emberek gyógyító intézményekben
találkozva vitatkoztak egy országos érdekvédelmi szervezet létrehozásának
szükségességérol, annak módjáról. Ennek eredményeként alakult meg elsoként
Vas megyében 1977-ben a szerteágazó érdekképviseletet célul tűzo egyesület.
A harmadikként megszületo budapesti egyesület egy ideig országos koordinációs
szerepet is betöltött. Az elso hazai probléma-feltáró és javaslatokat megfogalmazó
országos konferenciákat is ez az egyesület szervezte.
1979 októberében
az akkor már működo 6 egyesület megalakította a Mozgáskorlátozottak
Egyesületeinek Együttműködési Bizottságát, hogy koordinálja az egyesületek
munkáját és segítse a közös fellépést állami szerveknél. 1980 márciusában
már 10 működo egyesület hatalmazott fel három egyesületi vezetot közös
érdekeik képviseletére, és döntést hozott arról, hogy a közelgo Rokkant
Személyek Nemzetközi Éve (1981) által keltett figyelmet kihasználva, valamennyi
megyében létre kell hozni egyesületet, és általuk az országos szövetséget.
1980 szeptemberében
politikai és állami döntés született arról, hogy (több évtizedes halogatás
után) engedélyezik országos szövetség megalakulását a mozgáskorlátozott
emberek érdekében. Novemberben kezdodtek meg a tárgyalások az Egészségügyi
Minisztérium és az Együttműködési Bizottság képviseloi között a Szövetség
létrehozásáról. Két hónapig húzódó kemény viták folytak a két oldal képviseloi
között. 1981. február 5-én ült össze a Szövetség megalakulását elokészíto
bizottság a mozgássérült emberek képviseloi és jeles közéleti személyiségek
részvételével. Ezt követoen 19 megyei egyesületnél tartottak közgyűléseket,
ahol elozetesen megvitatták az Országos Szövetség Alapszabályának tervezetét,
és javaslatokat tettek a MEOSZ elso elnökségének tagjaira. Megválasztották
a küldötteket az alakuló Küldöttközgyűlésre, amely 1981. június 13-án
kimondta a MEOSZ megalakulását, elfogadta Alapszabályát és megválasztotta
vezetoit.
A Szövetség novemberben
kezdhette meg működését egy 36 négyzetméteres szobában, három alkalmazottal
és csekély állami támogatással. A MEOSZ 1989-ben jutott a mai, 400 négyzetméter
alapterületű székházhoz, ahol 26 alkalmazott dolgozik, zömmel mozgáskorlátozott
emberek.
Szövetségünket, a MEOSZ-t
1981-ben a mozgássérült emberek helyi egyesületei hozták létre és azóta
is ok irányítják. Napjainkra a MEOSZ hazánk egyik legnagyobb, kiemelkedoen
közhasznú civil szervezettévé vált. A tagegyesületek száma 102. Kereteik
között további 750 helyi csoport működik. Teljes taglétszámunk mintegy
205.000. Tagegyesületeink és helyi csoportjaink révén Szövetségünk
jelen van az ország minden jelentos településén. Tagsági viszony alapján
vagy egyébként szorosan együttműködünk minden olyan szervezettel, csoporttal,
amely mozgássérült emberekkel foglalkozik. Így számos egyesülettel, alapítvánnyal,
szövetséggel igyekszünk hatékony munkamegosztást kialakítani és fenntartani.
Szervezetünkben kezdettol fogva a demokratikus elvek érvényesülnek, mind
a felépítésben, mind a működés során.
Tevékenységünk
fő területei
A mozgáskorlátozottságból
eredo sajátos érdekek feltárása, megfogalmazása, egyeztetése más csoportok
érdekeivel, e sajátos érdekek képviselete, védelme, érvényesítése, különösen
a jogalkotás befolyásolására irányuló munkában. A mozgássérült emberek
számára hiányzó munka - oktatási - ,kulturális, sport -, szabadidos és
egyéb lehetoségek megteremtéséhez segítségnyújtás, módszerek kidolgozása.
Hiányzó szolgáltatások minta értékű megvalósítása és elterjesztése, például
speciális személyi segíto, szállító, sorstársi tanácsadó és információs
szolgálat működtetésével Közreműködés az állam által nyújtott, a mozgáskorlátozottságból
eredo egyes hátrányok kiegyenlítését szolgáló támogatásoknak a jogosultakhoz
való juttatásában, például a lakás akadálymentesítési támogatás és a közlekedési
támogatás odaítélése során. A mozgássérülti lét átélésébol táplálkozó sajátos
ismertek és a tanult szakértelem alapján szakértoi tevékenység kifejtése
mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás legkülönbözobb területein.
Önkéntesség,
nemzetköziség
Szervezetünk egészének tevékenységében
kezdettol fogva és jelenleg is az önkéntesség, a társadalmi jelleg a jellemzo.
Az egyes, rendszeres " hivatali" munkát igénylo és folyamatos szakértoi
feladatok ellátására ma már nem nélkülözhetoek a fizetett munkatársak.
Létszámuk az elvégzett feladatok mennyiségéhez képest elenyészo. A társadalmi
és a fizetett munkatársaink túlnyomó része maga is egészségkárosodással
vagy fogyatékossággal él. Szövetségünk nem csupán a szervezet tagjai érdekében
tevékenykedik, hanem - kizárólagos érdekképviseltre való törekvés nélkül
- valamennyi hazánkban élo mozgásfogyatékos ember javát szolgálja. Tevékenységünk
a legnagyobb nyilvánosság elott folyik. Fontos törekvésünk, hogy a hazai
fogyatékos ügy területén is közelítsünk az európai normákhoz, a mi érdekkörünkben
is elosegítsük hazánk euróatlanti csatlakozását. Ezért is vállalunk
egyre nagyobb aktivitást a sérült emberek javára munkálkodó nemzetközi
szervezetekben és szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat külföldi társszövetségekkel.
Szerteágazó és egyre felelosségteljesebb munkánk anyagi feltételeinek eloteremtése
évrol - évre nagy nehézségekkel jár. Szervezetünk egészét tekintve, kiadásaink
fedezetének mindössze 16-18 % át nyújtja az állami költségvetés. Anyagi
forrásaink hasonló mértékben származnak sorstársaink által fizetett tagdíjakból.
Munkánk anyagi fedezetének dönto többségét pályázatokon elnyert pénzekbol
és társadalmi adakozásból szerezzük meg. Ezért különösen nagy szükségünk
van törekvéseinket érto és segítokész támogatókra, akik az általuk Szövetségünknek
nyújtott adományaik mértékéhez igazodó adókedvezményben részesülhetnek.