Inklúzió a nevelésben

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

A fogyatékos tanulókat egyre szélesebb körben fogadó iskolákat a szakma az inkluzív, azaz befogadó jelzővel illeti. Az inkluzív iskola arra törekszik, hogy újra átgondolja a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és feltételeit azért, hogy valamennyi tanuló haladását biztosítani tudja (Bánfalvy, 2008). Az inkluzív iskolában valamennyi diák olyan oktatásban részesül, amely egyéni szükségleteihez alkalmazkodik, beleértve azokat a diákokat is, akik nem tekinthetők speciális nevelési igényű tanulóknak (Forray és Varga, 2011). A befogadás alapfeltétele tehát a tanulók közötti különbségek elismerése, következésképpen a tanulás és tanítás inkluzív értelmezése tiszteletben tartja a tanulók közötti különbségeket, és azokra épít. (Schiffer, 2008).

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/inkluzio-fogalom-szemlelet

Az inklúzó elismerése, mint az oktatáshoz való jog elérésének kulcsa az elmúlt húsz évben egyre erősebbé vált, és azt ma az ENSZ Fogyatékossággal élő Emberek Jogairól szóló Egyezmény rögzíti. Ez az első jogilag kötelező eszköz, amely konkrét vonatkozással bír a minőségi inkluzív oktatás koncepciójára. A minden tanuló számára biztosított inkluzív oktatás központi jelentőségű a magas színvonalú oktatás elérése szempontjából a befogadóbb társadalmak kialakulása érdekében.

 

Inklúziós index

A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 2009-ben létrehozott egy olyan útmutatót, amely elősegíti az iskolák inkluzívvá válását.

Az Inklúziós Index – útmutató az inkluzív iskolák fejlesztéséhez – című dokumentum egy olyan átfogó anyag, amely segítséget nyújt azokban a lépésekben, melyek szükségesek az iskolák fejlesztéséhez.

Mit jelent az inklúzió a nevelésben?

  • Kivétel nélkül minden tanuló és pedagógus az iskolaközösség fontos tagja.
  • Növelik a tanulók közösségi életben való részvételének lehetőségeit az iskolán belül, és csökkentik kirekesztésüket.
  • Az iskola szemléletét, pedagógiai programját és mindennapi gyakorlatát úgy alakítják át, hogy az megfeleljen az iskolába járó tanulók szükségleteinek.
  • Minden tanuló szempontjából – tehát nem csupán a sajátos nevelési igényű gyermekek számára – csökkentik a tanulást és az iskola közösségi életében való részvételt akadályozó körülményeket.
  • A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy a lakóhelyükhöz legközelebbi iskolába járhassanak.
  • Az iskolába történő befogadás a társadalomba való befogadás fontos alapfeltétele.

 

Integrált nevelés – inkluzív nevelés

A Fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az oktatáshoz való jog kapcsán az inkluzív oktatáshoz való jogot rögzíti a 24. cikkelyben, és az állam kötelességei közt az alábbiakat fekteti le:

  • A fogyatékossággal élő személyeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az általános oktatási rendszerből, és a fogyatékossággal élő gyermekeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az ingyenes és kötelező alapfokú oktatásból, valamint a középfokú oktatásból.
  • A fogyatékossággal élő személyek a lakóközösségükben élő többi személlyel azonos alapon férnek hozzá a befogadó, minőségi és ingyenes alapfokú oktatáshoz, valamint a középfokú oktatáshoz.
  • Gondoskodnak az egyén igényeihez történő ésszerű alkalmazkodásról.
  • A fogyatékossággal élő személyek megkapják a hatékony tanulásukat előmozdító szükséges támogatást az általános oktatási rendszerben.
  • Hatékony, személyre szabott támogató intézkedéseket biztosítanak, a tudományos és társadalmi fejlődés legmagasabb fokának elérését segítő környezetben, a teljes körű integráció céljával összhangban.

 

A mozgáskorlátozott tanulók többségi iskolában történő együttnevelése

Súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek inkluzív oktatása

Súlyosan mozgáskorlátozott tanulók esetén is fontos, hogy a tanulás folyamata minden területen elérhető legyen. A tanulók számára biztosítani kell a személyi segítés lehetőségét, a legmagasabb szintű tudás elérése érdekében.

Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermekeket olyan szintre kell eljuttatni, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé. Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani.

 

Az integrált nevelés-oktatás során – függetlenül annak teljes vagy részleges formájától – különös figyelemmel kell lenni a következőkre:

  • A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelése során szükséges, hogy az intézmény felkészüljön a tanuló fogadására: kialakítja a megfelelő fizikai környezetet (akadálymentesítés), beszerezi azokat a segédeszközöket (gyógyászati és oktatási), amelyek a különböző tevékenységekben való részvételt segítik, felkészíti a befogadó személyi környezetet (diákok, iskolai dolgozók, szülők), előkészül a szakértői javaslatban megfogalmazott sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat megvalósítására.
  • Ha a mozgáskorlátozott tanuló fogadása az integráló iskola vezetésének és nevelőtestületének szándékával, döntésével összhangban történik, akkor nagyobb az esély arra, hogy az integráció eredményes lesz.
  • Az együttnevelés teljes folyamatát gyógypedagógus, konduktív nevelés esetén konduktor kíséri, segíti. A pedagógus és gyógypedagógus/konduktor szakmai együttműködése, az intézményi együttműködések (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgáltatók), a társszakmák bevonása biztosíthatja a megfelelő ellátást. Egyéni előrehaladású képzés során meg kell valósítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációt, rehabilitációt, amely a tanórai gyakorlattal kölcsönösen egymásra épülve biztosítja az egyéni igényekhez igazodó feltételeket (adaptált tananyag, számonkérés, értékelés stb.) és a fejlődést.
  • A mozgáskorlátozott tanulók integrált iskolai ellátása a pedagógusoktól speciális felkészülést kíván. Az együttnevelés megkezdése előtt kívánatos, hogy a befogadó pedagógus célirányos pedagógus-továbbképzésen vegyen részt.
  • A mozgáskorlátozott tanuló optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (módszerek, eszközök, segédeszközök, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.).
  • Az alkalmazkodás, az adaptálás, a differenciálás során – igazodva az egyes gyermek fejlettségi szintjéhez, illetve a támogatás szükséges mértékéhez – módosulhat a tananyag elsajátításának tempója, módja, a számonkérés, a házi feladat formája, végső esetben a tananyag mennyisége.
  • Mozgáskorlátozott tanuló esetében gyakoriak az egészségügyi beavatkozások (műtétek), a hosszú kezelések – ezekben az esetekben az egyénre szabott felzárkóztatást minden esetben meg kell szervezni, valamennyi pedagógus közreműködésével.
  • Különösen jelentős az osztályfőnök/mentor és a segítő szakember szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

 

Akadálymentes iskola, egyetemes tervezés

Az akadálymentesítés azt jelenti, hogy az épületeket és más létesítményeket úgy alakítanak vagy építenek át, hogy a fogyatékos emberek számára is hozzáférhetőek legyenek. Az épületek akadálymentesítése azt jelenti, hogy az akadályokat beazonosítva, lebontva és minden fogyatékosságot figyelembe véve terveznek. A tervezés során kiemelt fontosságú az egyetemes tervezési elvek szerinti kialakítás, azaz a lehető legtöbb személy számára biztosítható egyenlő esélyű hozzáférhetőség, ezért az egész tervezés- és kivitelezés rehabilitációs szakmérnökök bevonásával zajlik. Az ENSZ egyezmény előírja, hogy állami feladat az egyetemes tervezés eszméjének terjesztése.

Az Egyetemes Tervezés eszméje egy preventív gondolkodásmód, tervezési stratégia, amely már a tervezés folyamatának az elején figyelembe veszi a használók képességeinek különbözőségét.

Az egyetemes tervezés a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát.

Az inkluzív oktatás kulcsfontosságú elemei magukban foglalják az új iskolák tervezésekor és építésekor az Egyetemes Tervezés figyelembevételének követelményét, a már létező iskolák adaptációjára vonatkozó időkerettel együtt.

Ahhoz, hogy a mozgássérült gyermek egy többségi iskolában végezhesse tanulmányait az első lépés az épület akadálymentesítése, és ez nemcsak a bejáratot jelenti, hanem az összes kiszolgáló, mellékhelyiség akadálymentesítését is. Jelenti továbbá az épített környezet oly módon történő kiegészítését, hogy a mozgássérült gyermek vagy oktató mindazokat a tevékenységeket el tudja végezni, amelyeket az oktatási folyamtatok előírnak. Ez az észszerű alkalmazkodás elve alapján kötelezettség.

Az észszerű alkalmazkodás az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását.