Közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapítására vonatkozó vizsgálat
A közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezetőjelöltnek, illetve a járművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi, vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi. Mindemellett a vizsgálat meghatározza azokat a korlátozásokat, szabályozza azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén a vizsgált személy betegség, testi, vagy érzékszervi fogyatékosság esetén is vezethet gépjárművet.
Az egészségi alkalmassággal összefüggő korlátozást akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető fogyatékossága, vagy a közúti jármű átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást, vagy más hasonló intézkedést kell megtenni.
Az egészségi alkalmasság külön feltételeit akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető csak gyógyászati segédeszköz (művégtag stb.), vagy a szokásostól eltérő kezelő berendezés (pl. automata tengelykapcsoló, kézi működtetésű gáz- vagy üzemi fék) használata esetén minősíthető egészségi szempontból alkalmasnak.
Az egészségi alkalmasságot vizsgáló orvos, illetőleg bizottság elrendelheti a vizsgált személynél előzetes, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését, amennyiben annak indokoltságát állapítja meg.
Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szerv az előzetes alkalmassági vizsgálat eredményét, az időszakos, illetve az esetleges soron kívüli vizsgálat időpontját írásban közli a vizsgált személlyel.
Ha az elsőfokú egészségügyi szerv az alkalmassági vizsgálat során a közúti járművezető alkalmasságát feltételekkel, vagy korlátozásokkal állapítja meg, a véleményre a külön jogszabályban meghatározott kód alkalmazásával jegyzi be a feltételeket, korlátozásokat.
Az elsőfokú egészségügyi szerv a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményező szervet megállapításairól írásban értesíti. Alkalmatlanság megállapítása esetén a vizsgálat eredményéről a járművezető lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot értesíteni kell.
Mind az elsőfokú, mind a másodfokú szakértői bizottság a közlekedési hatóság részéről közúti jármű műszaki szakértővel egészül ki. A szakértői bizottságok közúti jármű műszaki szakértő tagjait a közúti gépjármű-közlekedési hatóság jelöli ki. A bizottságok nem orvos tagjai az érdekelt általános, illetőleg szakorvosi vizsgálatánál nincsenek jelen, azonban a közúti járműnek a vizsgált személy testi fogyatékosságához igazodó átalakítása vizsgálatában és megállapításában részt vesznek.
A szakértői bizottság határozatában megállapítja a közúti járművezetés műszaki feltételeit a szükséges, a KR. 8. mellékletében található korlátozások és feltételek, valamint a hozzájuk tartozó kódok és alkódok megjelölésével.
A szakértői bizottság az egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a közúti járművezető-jelölt, vagy a közúti járművezető a szakértői bizottság nem orvos tagja (i) előtt a gyakorlatban, vagy gépjármű szimulátoros vizsgálat során előzetesen bizonyítja, hogy a fogyatékosságot kompenzáló segédberendezéseket, szerkezeteket biztonságosan kezelni tudja.
A szakértői bizottságok eljárására egyebekben az első fokú egészségügyi szervekre és az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Az alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző bizottság eljárására is alkalmazni kell a 9. §-ban foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a bizottságnak megállapításairól írásban tájékoztatni kell azt az egészségügyi szervet is, amely az első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatot végezte.
Az előzetes és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot – a (7) bekezdésre is figyelemmel – az e célra szervezett szakértői bizottság végzi, akkor ha
- a) a közúti járművezetőjelöltnél, illetőleg a közúti járművezetőnél a közúti járművezetéshez művégtag használata szükséges;
- b) a közúti járművezetőjelölt, vagy a közúti járművezető csak meghatározott típusú, vagy a számára szükséges módon átalakított, illetőleg segédberendezéssel ellátott közúti járművel lehet alkalmas közúti járművezetésre.
Az egészségi alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző szervek:
– az orvosszakértői szervnek a külön jogszabály alapján meghatározott elsőfokú szakértői bizottsága.
– a meghatározott szervekkel szolgálati, illetőleg foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek esetén ezen szervek megfelelő másodfokú szakértői bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott orvos végezte.
Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki
- az életévét még nem töltötte be, 10 évenként;
- az életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként;
- a életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként;
- a életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások: (pl.: mozgáskorlátozottak esetében)
- Az egészségi alkalmasság a 12-13. §-ban foglaltakra is figyelemmel csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező nem szenved olyan mozgásszervi betegségben, vagy rendellenességben, amely veszélyessé teszi a gépjármű vezetését.
A 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki
- a életévét nem töltötte be, 5 évenként;
- a életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.
- betöltötte a járműkategóriához előírt életkort, és a jártassági feltételeknek eleget tesz (személyautónál 17 év);
- a járművezetői tanfolyam elméleti részét igazoltan elvégezte, vagy annak elvégzése alól felmentést kapott, vagy tanfolyammentes vizsgát tehet;
- sikeresen letette az elméleti vizsgát (a KRESZ-vizsgát), majd a műszaki, a rutin és a forgalmi vizsgát;
- rendelkezik az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzését bizonyító igazolással (vagyis eredményesen elvégezte az elsősegélynyújtási tanfolyamot, vagy végzettsége miatt felmentést kapott);
- a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas;
- az egészségügyi alkalmasság feltételeinek megfelel;
- az előírt pályaalkalmassági feltételeknek megfelel.
A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások:
A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.
Ügyintézés:
A vezetői engedély kiadása:
Az első vezetői engedély kiadására, az új kategória és kombinált kategória bejegyzésére, valamint a vezetői engedély cseréjére irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóságnál személyesen lehet benyújtani.
Az okmányiroda a kérelemnek megfelelő adat tartalmú elektronikus kérelmet állít elő. A vezetői engedély iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról fényképet készítenek.
A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait a vezetői engedély kiadására irányuló hatósági eljárásban a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az átvétel módját és helyét az ügyfélnek a kérelem benyújtásakor kell meghatároznia.
Az elkészült vezetői engedélyt a Nyilvántartó a kérelmező részére – a jogszabályban foglalt kivétellel – postai úton küldi meg. Az elkészült vezetői engedély átvehető bármely közlekedési igazgatási hatóságnál, vagy a Nyilvántartónál is, amely hatóság az okmányt a kiállítástól számított 1 évig őrzi meg, és az ez idő alatt át nem vett okmányt a Nyilvántartó részére megsemmisítésre megküldi.
Az elkészült vezetői engedély postai úton történő megküldése nem kérhető abban az esetben, ha az ügyfél a vezetői engedély kiállítása alapjául szolgáló előző vezetői engedélyét az új okmány kézhezvételéig visszakapja. Ebben az esetben az okmány csak a közlekedési igazgatási hatóságnál vagy a Nyilvántartónál vehető át.
A vezetői engedélyek fajtái:
Vezetői engedély: különböző kategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít, amelyeket a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. és a 2. melléklete tartalmaz.
A járművezetésre jogosító okmányoknak két fajtája van:
(ezért nevezik a köznyelvben jogosítványnak őket)
- a vezetői engedély,
- a nemzetközi vezetői engedély.
A járművezetési jogosultság igazolására alkalmas további okmányok:
- a vezetői engedélyben feltüntetett kategória tekintetében a lejárt érvényességű vezetői engedély és
- a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap az új vezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 60 napig.
A vezetői engedély érvényessége
A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 65. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas, de ez nem jelenti azt, hogy ennek birtokában vezethetünk is.
A vezetői engedély a következő határidőig jogosít vezetésre.
A közúti járművezető a fent meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha
- a jogszabályban meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította;
- eszméletvesztéssel járó rosszulléte, vagy sérülése volt;
- látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be, vagy
- súlyos hipoglikémia fordult elő.
Ki nem kaphat vezetői engedélyt?
Járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság annak nem adhat, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. Közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt:
- akit a bíróság, vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig (kivéve a törvényben meghatározott eseteket);
- akinek kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartamára;
- akinek a vezetési jogosultsága szünetelését a hatóság végleges határozatával elrendelte, annak időtartama alatt,
- akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett,
- akinek a vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a közlekedési igazgatási hatóság ideiglenesen visszavonta, a határozat véglegessé válásától kezdődően a visszavonást követően elkezdett utánképzés elvégzését tanúsító igazolásnak az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton történő beérkezéséig, de legalább a vezetői engedély leadása napjától számított hat hónapig,
- akinek az egészségi alkalmatlanságát a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló miniszteri rendelet alapján megállapították, az egészségi alkalmasság igazolásáig.
Mi történik, ha lejár az egészségügyi alkalmasság időtartama?
Amennyiben az egészségügyi alkalmasság időtartama lejár – akár régi, akár új típusú vezetői engedélyről van szó -, a jogosítványt ki kell cseréltetni.
Kell-e fizetni a jogosítvány kiállításáért?
Igen, a vezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint, de az első vezetői engedély esetén illetékmentes. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kérelmező esetében, valamint, ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1500 forint.
Vonatkozó jogszabály:
326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról;
13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról