Aktív korúak ellátása

 

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.

Az aktív korúak ellátására jogosultak részére nyújtható pénzbeli ellátásnak két típusa van:

 

1. A munkavégzésre alkalmas személyek részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás biztosítható, valamint

 

2. Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás biztosítható a munkavégzésre valamilyen okból nem alkalmas személyek részére.

 

Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a járási hivatalok állapítják meg és az igényléshez szükséges formanyomtatvány is itt szerezhető be. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot, és az abban feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat.

 

A járási hivatal a jogosultság megállapítását követően dönt arról, hogy a fentiek közül melyik  ellátási típust lehet megállapítani.

 

Az aktív korúak ellátására ugyanazon a jogcímen egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, ezért csak az egyik családtag kaphatja meg az adott ellátást. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha egyikük a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.

 

Ki jogosult az aktív korúak ellátására?

 

A járási hivatal annak állapítja meg a jogosultságot,

• aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy
• aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
• aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy
• akinek esetében az álláskeresési ellátás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot, vagy
• aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
• akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Az aktív korúak ellátása tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.

 

Mik a jogosultság feltételei?

 

Az aktív korúak ellátására való jogosultságot abban az esetben lehet megállapítani, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2021-ben 25. 650,- Ft) és vagyona nincs.

 

Mit jelent a fogyasztási egység?

 

Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
• a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
• az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
• minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
• a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a megelőző pontok alkalmazásánál nem kell beszámítani) továbbá
• ha az igénylő, vagy házastársa, illetőleg élettársa fogyatékossági támogatásban részesül, az arányszám 0,2-vel növekszik.

 

A családjával együtt élő nagykorú gyermek ellátásra való jogosultságának megállapítása során a szülők jövedelmét nem kell figyelembe venni.

 

Példa:

 

A család összes jövedelmét elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, például két felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel.  (1,0+0,9+0,8= 2,7)

Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.
Az igénylő részére tehát csak akkor állapítható meg aktív korúak ellátása, ha az így kapott egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a 25 650 Ft-ot.

 

Kinek nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság?

 

Annak a személynek, aki

• letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését, illetve elzárását tölti,
• tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
• gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
• gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek fél éves korának betöltéséig,
• álláskeresési ellátásban részesül,
• katonai szolgálatot teljesít,
• köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
• képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,
• az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

 

Milyen esetekben szüntetik meg az aktív korúak ellátására való jogosultságot?

 

• akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát az előző pontban felsorolt okok miatt meg kell szüntetni,
• aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek nem felel meg, vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
• aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 121. napjától,
• akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy
• akinek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra való jogosultságát meg kellett szüntetni,
• aki a jogosultságának megszüntetését kéri,
• aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával,
• akinek részére az aktív korúak ellátása keretében nyújtott ellátás folyósítása egy évet meghaladó időtartamban egybefüggően szünetel, az egy év leteltét követő nappal.

 

Mely időponttól és meddig nyújtható be az aktív korúak ellátása iránti kérelem?

 

Az aktív korúak ellátása az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, vagy a keresőtevékenység megszűnésétől, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

 

Főszabály szerint, ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. Ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot az álláskeresési járadék kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési járadék kimerítését követő nap.

 

 

Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra az aktív korúak ellátásában részesülő személy?

 

Az aktív korúak ellátásban részesülő személy az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

 

Jogosult-e utazási kedvezményre az aktív korúak ellátásában részesülő személy?

 

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint utazási kedvezmény igénybevételére jogosult az a személy a helyi személyszállításban, aki az aktív korúak ellátására jogosult, ha munkaviszonyban nem áll. A szociálpolitikai menetdíj-támogatás mértéke a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló 121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 

 

A kedvezmény a helyi közlekedésben jegy, vagy bérlet vásárlására jogosítja az aktív korúak ellátásában részesülő személy?

 

A kedvezmény a települési önkormányzat árrendeletében rendszeresített kedvezményes bérlet igénybevételére jogosít.

 

Milyen igazolás felmutatásával van lehetőség a kedvezményes bérlet megvásárlására?

 

A járási hivatal által kiállított igazolással arról, hogy az aktív korúak ellátásában részesül.

 

2021. május