Ápolási díj

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ki jogosult ápolási díjra?

Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó ha:

  • állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos hozzátartozója vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi, és
  • az ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn.

Hozzátartozó (a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja alapján):

  • a házastárs,
  • az egyeneságbeli rokon,
  • az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  • az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
  • a testvér;
  • az élettárs,
  • az egyeneságbeli rokon házastársa,
  • a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére
  • a testvér házastársa

Az ápolási díjra való jogosultság tekintetében hozzátartozó az elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének a gondozását, ápolását végzi, vagy a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként háztartásában ellátott, vele egy háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek (aki a  kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesül) gondozását, ápolását végzi.

Nevelőszülő, aki a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (ebben az esetben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt otthon történő munkavégzésnek kell tekinteni),  illetve 2014. január 1-je előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt személy.

 

Súlyosan fogyatékos személynek minősül az, akinek

  1. segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
  2. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
  3. értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
  4. mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy   helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes

Tartósan beteg az a személy, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

Állandó és tartós ápolásra, gondozásra szorul az a személy, akiről a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye ezt megállapítja.

Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

Mikor nem jogosult a hozzátartozó ápolási díjra?

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben, vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

  1. a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
  2. az óvoda, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
  3. a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b.  rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a „42.§ (4) bekezdés szerinti esetet”, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,

c. szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d. keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthontörténő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

 

A jogosultság nem állapítható meg olyan személy esetében, akinek a nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői jogviszonya a működtető azonnali hatályú felmondása vagy a Gyvt. 2013. december 31-én hatályos 66/E. § (3) bekezdése alapján szűnt meg.

A „42.§ (4) bekezdés szerinti eset”

Az ápolási díjra, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy

  1. saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a törvény erejénél fogva 2011. december 31. napját követőn rehabilitációs ellátásban részesül,
  2. az súlyosan fogyatékos személyre tekintettel kapott ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon az ápolási díjra, vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és
  3. a súlyosan fogyatékos személyre tekintettel kapott ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül az ápolási díjra vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.

Az ápolási díjra, valamint kiemelt ápolási díjra való jogosultság időtartamát össze kell számítani.

Mikor kell megszüntetni az ápolási díj folyósítását?

Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha

  1. az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
  2. az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti;
  3. az ápolt személy meghal;
  4. az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
  5. a jogosultságot kizáró körülmény következik be;
  6. azt az ápolást végző személy kérte,
  7. az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza
  8. a gyámhatóság elrendeli az ápolt személy utógondozói ellátását.

Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

 

Ki jogosult alapösszegű ápolási díjra?

Az a hozzátartozó, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

 

Kinek állapítható meg az emelt összegű ápolási díj?

Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.

Fokozott ápolást igénylő személy az, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

  1. étkezni, vagy
  2. tisztálkodni, vagy
  3. öltözködni, vagy
  4. illemhelyet használni, vagy
  5. lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

Ki jogosult kiemelt ápolási díjra?

Az a személynek, aki

  1. komplex minősítés alapján az E minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
  2. olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre, vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

 

Mely esetben áll fenn a gyermek kiemelt ápolási szükséglete?

Annak az ápolt személynek áll fenn kiemelt ápolási szükséglete, aki tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően

  • más személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni,
  • más személyes segítsége nélkül segédeszköz igénybevételével sem képes lakáson belül közlekedni, és
  • más személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással, vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni.

Az ápolási díj iránti kérelem elbírálásakor – a  kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével – a hatóság vizsgálja az ápolt személy ápolási gondozási szükségletét.

Állandó és tartós ápolásra, gondozásra szorul az a személy, akiről jogszabályban (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet) meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye ezt megállapítja.

Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapotot vizsgálni kell.

Az ápolás helyszínén végzett pontozásos vizsgálat szolgál arra, hogy a szakértő eldöntse, hogy a gondozottak valóban önellátásra képtelenek-e, az ápolt gyermek milyen önellátási képességgel rendelkezik, megállapításait szakvéleményben összegzi. A hatóság ez alapján dönt a jogosultság megállapításáról, továbbá az ellátás összegének meghatározása szintén a szakvéleményen alapul.

Mekkora az ápolási díj összege?

A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegnek 2020-ban 39.365 Ft. a meghatározott százaléka, az alapján:

  • A súlyosan fogyatékos, valamint a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén az ápolási díj összege azonos az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeggel (39.365,- Ft.).
  • A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az ápolási díj az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150 százaléka (59.050,- Ft).
  • A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, 70.860,- Ft.

Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, mivel 10 százalék nyugdíjjárulék levonása történik belőle.

Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban – ide nem értve a 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha a 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak – részesülő jogosult esetén az ápolási díj összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

Mikor folyósítják az ápolási díjat?

A megállapított ápolási díjat utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

Mely szerv állapítja meg az ápolási díjat?

A kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitel szerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, ahol a tartózkodási helye van.

Milyen igazolásokat kell az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni?

Az alap és az emelt összegű ápolási díj kérelmezése esetén a kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul, valamint, ha az ápolt köznevelési intézmény tanulója, az intézmény vezetőjének igazolását az intézményben való tartózkodás időtartamáról.

Milyen igazolást kell benyújtani a kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez?

A 18. életévét betöltött személy esetén a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, bizottsági állásfoglalását, határozatát, vagy hatósági bizonyítványát az ápolt személy egészségi állapotáról (a komplex minősítés eredményéről), vagy gyermekek esetén a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást.

A szakorvos mely esetben állítja ki a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást?

A szakorvos az igazolást annak a személynek állítja ki, aki olyan 18. életévét be nem töltött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, aki az 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved, és akinek ezzel egyidejűleg kiemelt ápolási szükséglete áll fenn.

Mikor kell felülvizsgálni az ápolási díjra való jogosultságot?

Az ellátásra való jogosultság feltételeit a járási hivatal kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ápolási díjat tovább kell folyósítani.

 Vonatkozó jogszabályok:

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42-44. §
  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. Törvény
  • a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet
  • évi CLXXVIII. törvény az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról
  1. szeptember