Baleseti járadék

A baleseti járadék a társadalombiztosítás rendszerében belül az egészségbiztosítási ellátások keretébe nyújtott baleseti ellátás.

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

Baleseti ellátásként a sérültet baleseti járadék, baleseti egészségügyi szolgáltatás, és baleseti táppénz illeti meg.

Aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül az nem jogosult baleseti táppénzre.

1./ Jogosult

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

Azonban amennyiben az üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be, úgy a fenti kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni.

2./ Folyósítás időtartama

A folyósítás időtartama az egészségkárosodás mértékéhez van kötve, így ha az egészségkárosodás mértéke a 20%-ot

  • nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb 2 éven át, kivéve a szilikózisból és aszbesztózisból eredő egészségkárosodás fennállása esetét,
  • meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

3./ Esedékesség

A jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13%-ot meghaladó egészségkárosodását megállapították.

Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.

A két évet attól a naptól kell számítani, amelytől a baleseti járadékot megállapították.

4./ Mértéke

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

a/ Üzemi baleset esetén

Mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.

Az egészségkárosodás fokának megfelelően

  1. az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
  2. a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
  3. a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
  4. a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

Összege a fent meghatározott fokozatok sorrendjében

  1. a havi átlagkereset 8 %-a
  2. a havi átlagkereset 10%-a,
  3. a havi átlagkereset 15%-a,
  4. a havi átlagkereset 30 %-a.

b/ Foglalkozási betegség

A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

c/ Szilikózis vagy azbesztózis alapján

A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

5./ A baleseti fokozat változása

A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a 13 %-ot már nem haladja meg.

Ha az egészségkárosodás a 13 -%ot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.

A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

6./ Ellátás iránti igény

a/ Üzemi baleset tényének megállapítása

A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.

A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell a biztosítottal, a kezelő orvossal, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvossal. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár.

b/ Baleseti járadék iránti igény

A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.

A baleseti járadék iránti kérelem elbírálására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított 3 éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő 1 éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított 3 éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

c/ Eljáró hatóságok

Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

Első fokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként – a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelölték ki.

Másodfokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként a Központot jelölték ki.

 

forrás: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény