Emelt összegű családi pótlék

A családok anyagi biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés támogatása és a magyar nemzet népesedéspolitikai céljainak megvalósítása érdekében az állam meghatározta azokat az ellátásokat, amelyeket a családtámogatási ellátások rendszerében nyújt.

Ilyen ellátás a családi pótlék, és annak emelt összege.

I./ Családi pótlék

1./ A családi pótlék egy gyűjtő fogalom, melynek típusai:

a) nevelési ellátás
b) iskoláztatási támogatás.

2./ A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 12.200 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000 forint,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
h)tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
i)a saját jogán jogosult nevelési ellátásra jogosult személy esetén 20.300 forint,
j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14.800 forint.

3./ Nevelési ellátásra jogosult

3.1. Nevelési ellátásra jogosult

a) szülő:

  • a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;
  • a szülővel együtt élő házastárs;
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
  • a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja
  • a nevelőszülő;
  • a gyám; továbbá
  • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

3.2. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

3.3. Nevelési ellátásra jogosult – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – személy

a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.

4./ Iskoláztatási támogatásra jogosult

4.1./ Iskoláztatási támogatásra jogosult

a) szülő:

  • a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;
  • a szülővel együtt élő házastárs;
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
  • a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja
  • a nevelőszülő;
  • a gyám; továbbá
  • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
d) a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy

  • a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
  • a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti; továbbá

e) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,

  • tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára,
  • tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti.

A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

4.2. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
c) aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
e) aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, vagy
f) ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították,

annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.

Amennyiben a fenti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a fenti személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra.

Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.

II./ Emelt összegű családi pótlék

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő részére jutatott emelt összegű támogatás.

1./ Esetei:

a) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
c) a saját jogán jogosult nevelési ellátásra jogosult személy esetén 20.300 forint,
d) A köznevelési intézményben a 18. életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a 18. életéve betöltéséig az  g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani.

2./ Igénylés

A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez csatolni kell a jogszabály által megkövetelt igazolást (a jogszabály 3. számú melléklete).

Igazolás tartalmazza, hogy:

  • a 18 évesnél fiatalabb gyermek
  • meghatározott betegségek (1. melléklet), illetve
  • meghatározott fogyatékosság valamelyikében (1. melléklet)

szenved és a betegség súlyossága megfelel az ott meghatározott feltételeknek.

Az igazolást 3 példányban a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó  szakorvosa adja ki.

Az igazolás kiállítására jogosult szolgáltatók listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala a honlapján (www.antsz.hu) tájékoztatás céljából közzéteszi.

3./ Az emelt összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolják.

Igénylése független attól, hogy a családi pótlékra való igény bejelentésével egyidejűleg, vagy már folyósított családi pótlék esetén kerül benyújtásra.


jogforrás:

1./ a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

2./ a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet