Felsőoktatási tájékoztató

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi. XXVI. törvény 13.§ (1) bekezdése alapján a fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.

A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról megerősíti a fogyatékkal élő fiatalok felsőfokú továbbtanulással kapcsolatos jogait, esélyegyenlőségüket mind a felsőoktatási felvételi eljárás, mind a felsőoktatási tanulmányok során biztosítja.

 

Ki minősül fogyatékossággal élő hallgatónak (jelentkezőnek)?

Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi, vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A fogyatékossággal élő jelentkező (hallgató) fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges, vagy időszakos voltát az alábbi szakvéleménnyel kell igazolnia:

A fogyatékosság, sajátos nevelési igény, ha a középfokú tanulmányok ideje alatt már fennállt: akkor a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei, vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei, valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

A felnőttoktatásban nem nappali munkarendben folytatott tanulmányok esetében az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és jogelődje, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény szakértői véleményével igazolható a fogyatékosság, vagy a sajátos nevelési igény.

Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt még nem állt fenn: a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

A fogyatékosságot a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs hatóságként vizsgálja.

Címlista elérhető az adott megyénél a honlapon: http://www.kormanyhivatal.hu

A felsőoktatásban résztvevő hallgatók diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia vizsgálatáról:

 

Ki veheti igénybe a vizsgálatot?

Azok, a fogyatékossággal élő hallgatók, akik esetében a köznevelési tanulói jogviszony megszűnését követően a következő problémák merülnek fel:

• diszlexia (a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképesség zavar)
• diszgráfia (írászavar)
• diszkalkulia (a számolással, számokkal kapcsolatos specifikus kognitív zavar) és ez a hallgató számára a tanulmányai folytatását tartósan és súlyosan akadályozza.

 

Hová kell a kérelmet benyújtani?

A hallgatók fenti típusú fogyatékosságát a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala (Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály) szakvéleményével igazolja, cím: (1590 Budapest Pf. 155.)

A kérelem benyújtható formanyomtatványon, vagy saját kézzel írt formában.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

• a vizsgálatot kérő hallgató személyi adatait: név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme, elérhetősége, TAJ száma, személyi igazolvány száma;
• a felsőoktatási intézmény nevét és a szakot, ahol tanulmányait folytatja, valamint
• a kérelem okát, illetve, azt, hogy tanulmányai során milyen hallgatói kedvezményt kíván igénybe venni.

A kérelem mellé csatolni szükséges a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony igazolását, vagy igazolást abszolutóriumról (záróvizsgáról).

Amennyiben a kérelmet benyújtó hallgató rendelkezik bármilyen előzetes szakvéleménnyel (pl.: megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmény, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó, Közoktatási/Igazságügyi szakértő, Orvosi/Szakorvosi bizottság) azt a kérelemhez csatolni kell.

 

Milyen jogosultságok illetik meg a fogyatékossággal élő hallgatókat?

Előnyben részesítés a felvételi eljárás során

• A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult alapképzésen és osztatlan mesterképzésen. A többletpontokat azonban csak akkor kapja meg a jelentkező, ha eléri az adott évben meghatározott jogszabályi minimum ponthatárt.
• A fogyatékossággal élő jelentkező mesterképzésen az esélyegyenlőség biztosítása jogcímen legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosult.
• A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról, illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették (pl. az írásbeli dolgozatok megírásához több időt kapott a tanuló, akkor a felvételi vizsga alkalmával ugyanezen jog illeti meg).
• Az alapképzés és az osztatlan mesterképzés felvételi eljárása során a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározva egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, gyakorlati vizsgát, vagy szóbeli alkalmassági vizsgát tarthat. Érdemes tájékozódni a választott felsőoktatási intézmény honlapján és a hu honlapon arról, hogy ezek a vizsgálatok, vagy vizsgák a gyakorlatban mit jelentenek.

 

Mentességek, kedvezmények, segítségnyújtás a felsőfokú tanulmányok során

A sajátos nevelési igényről, vagy a fogyatékosságról szóló szakértői véleményeket az elektronikus jelentkezés alkalmával kell feltölteni, és sikeres felvétel esetén, a beiratkozáskor kell az eredeti dokumentumokat bemutatni.

A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön.

A speciális szükségletű hallgató akkor jogosult igénybe venni a jogszabály, illetőleg az egyetem által biztosított segítségnyújtási formákat, eszközöket, mentességet, vagy kedvezményeket, ha magát, mint speciális szükségletű hallgató regisztrálja, és a regisztráció elfogadásáról való döntés bekerül az Elektronikus Tanulmányi Rendszerbe.

A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása, vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga, vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A fentiek alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.

 

Ki bírálja el a kérelmet?

A felsőoktatási intézmény a szabályzatában meghatározottak szerint bírálja el a fogyatékossággal élő hallgató segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmét.

• A fogyatékossággal élő hallgatók segítését felsőoktatási intézményi és kari részről irányító koordinátor, megbízás útján látja el feladatát.
• A fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint – a felsőoktatási intézmény által biztosított, illetve más módon rendelkezésére álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat veheti igénybe.
• A fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközöket felhasználhatja.

A kedvezmények igénybevételének folyamata karonként eltérő, ezért minden esetben az adott felsőoktatási intézmény honlapjáról kell tájékozódni.

 

Ki az a koordinátor?

A fogyatékosügyi koordinátor feladata:

• a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott kérelem elbírálásában és nyilvántartásában, valamint
• a hallgatót érintő jogorvoslati döntésekben azzal, hogy az a koordinátor, aki a kérelem elbírálásában részt vett, nem vehet részt a jogorvoslati eljárásban.

A koordinátor kapcsolatot tart a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok segítőivel.

• biztosítja a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségeket, illetve
• a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetősége(ke)t megszervezi.
• Javaslatot tesz a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatások felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.

Az adott intézményre vonatkozó intézményi tájékoztatót úgy kell összeállítani, hogy a képzési időszak megkezdése előtt megismerhető legyen belőle – többek között – az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor neve és elérhetősége, és a tevékenységük rövid ismertetése.

 

Milyen kedvezmények nyújthatók a mozgáskorlátozott hallgatók részére?

• A gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges, vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése.
• Az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése.
• A nyelvvizsga, vagy annak egy része, vagy szintje alóli mentesítés.
• Mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetők.
• Az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak használatának lehetővé tétele.
• A nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása.
• A hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a fentiekben szabályozott kedvezményektől eltérő, további, vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.

 

Nyelvvizsga

A felsőoktatásba való bejutáshoz:

2020 február 15. – től alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Alapképzésre, osztatlan képzésre – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az a jelentkező vehető fel, akinek a 19. §, 20. § és a 21. § (1) bekezdés j) pontja szerint járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 280 pontot.

A doktori képzés vonatkozásában:

A nyelvvizsga szintje alóli mentesítés a doktori képzés tekintetében nem illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet. A nyelvvizsga egy része alóli mentesség azonban a szakértői véleményben megállapított fogyatékosság típusától függően illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet.

Volt hallgató vonatkozásában:

A nyelvvizsga, vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette.

Az állam által támogatott tanulmányok időtartama

Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő).

A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

A fogyatékossággal élő hallgató a fentiekben meghatározott támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. E kedvezmény több fokozat (oklevél) megszerzéséhez is igénybe vehető, azzal, hogy az e bekezdésre tekintettel igénybe vett támogatási idő összesen a négy félévet nem haladhatja meg.

 

Kollégium

Az intézményi tájékoztatónak tartalmaznia kell a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket is.

A felsőoktatási kollégiumok tárgyi/infrastrukturális, pénzügyi és személyi feltételeire vonatkozó minimumkövetelményeket a 87/2015. (IV. 9.) Kormányrendelet 3. melléklete szabályozza.

Ennek értelmében a legalább 100 férőhelyes diákotthon, kollégium esetében az OTÉK előírásai szerint akadálymentesített bejárat és akadálymentes közlekedés, továbbá az OTÉK szerinti felvonó, korlátlift, vagy emelőlap, valamint 100 férőhelyenként 1 db akadálymentesített férőhely, valamint akadálymentesített fürdőhelyiség és illemhely kötelező.

Ha az adott képzési helyen ugyanazon fenntartónak több különböző diákotthona, vagy diákotthoni épülete, illetve ugyanazon felsőoktatási intézménynek több kollégiuma, vagy kollégiumi épülete működik, az e) pontban szereplő feltételeket – az akadálymentesített szobák számát tekintve összevontan – az erre kijelölt diákotthoni, illetve kollégiumi épületben, vagy épületekben is lehet biztosítani.

Az akadálymentesített bejáratokat, közlekedést, felvonót, korlátliftet, vagy emelőlapot, illetve a 100 férőhelyenkénti akadálymentesített férőhelyeket stb. az OTÉK előírásai szerint a 100 főt meghaladó kapacitású kollégiumoknak, vagy diákotthonoknak legkésőbb 2018. szeptember 1-jétől kell biztosítaniuk.

Ettől az időponttól kezdődően az Oktatási Hivatal vizsgálhatja a feltételek fennállását.