Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

 

Ki jogosult a fogyatékossági támogatásra?

Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, akinek

1. segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
2.  hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
3. értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás, vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
4. állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak, vagy középsúlyosnak minősíthető,
5. a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
6. az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
7. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos)
8. állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak, vagy középsúlyosnak minősíthető,

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?

Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a mozgásrendszer károsodása, vagy funkciózavara miatt a helyváltoztatása az alább felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatát igényli:

a) végtag protézisek

aa) alsó végtag protézisek (egy végtagra)

• lábszárcsonkra,
• combcsonkra,
• csípőízületi csonkra,
• alsó végtag fejlődési rendellenességeire,

ab) felső végtag protézisek (mindkét végtagra)

• alkarcsonkra,
• felkarcsonkra,
• vállcsonkra,

ac) felső végtag protézisek (egy végtagra)

• alkarcsonkra,
• felkarcsonkra,
• vállcsonkra, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt, vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza;

b) ortézisek

ba) alsó végtag ortézisek (mindkét végtagra)

• alsó végtag izomzatának bénulása esetén dinamikus rögzítéssel ortézisek,
• járógépek,

bb) felső végtag ortézisek (mindkét végtagra)

• felső végtag izomzatának bénulása esetén,

bc) egy alsó és egy felső végtag ortézis,

bd) egy felső végtag ortézis, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt, vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza,

be) egy végtag ortézis és gyógyászati segédeszköznek minősülő gerinc ortézis;

c) személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei

ca) egy karral működtetett járóeszközök

• hónalj- és könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmező protézis, vagy ortézis állandó használatára az állapotából következően nem képes,
• könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmezőnek mindkét alsó végtag bénulása, illetve azok súlyos deformitása, vagy a végtagok egymástól eltérő rövidülése miatt nehéz ortopéd cipőt kell viselnie, amennyiben a végtagok súlyos sérülése a végtag térfogat, és ezáltal az izomerő jelentős csökkenését okozza,

cb) kerekesszékek (ideértve az olyan helyváltoztatást szolgáló eszközt is, amely valamilyen életfunkciót fenntartó készülékhez kötött)

• kézi meghajtású,
• elektromos kerekesszék.

 

Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt is, akinek

1. mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált, vagy torzult, amely önmagában, vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes;
2. legalább két végtagra, vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást, vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza;
3. túlmozgással együtt járó súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást, vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza.

 

Ki tekinthető önálló életvitelre nem képes személynek?

Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki

1. a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
2. a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

 

Mely esetekben állapítható meg az önkiszolgáló képesség hiánya?

Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

1. étkezni, vagy
2. tisztálkodni, vagy
3. öltözködni, vagy
4. illemhelyet használni, vagy
5. lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

 

Mikor minősül a súlyos fogyatékosság tartósnak?

A súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll.

 

Ki nem jogosult fogyatékossági támogatásra?

Nem jogosult fogyatékossági támogatásra, aki

1. vakok személyi járadékában részesül,
2. magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
3. utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

 

A magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságáról lemond. A kormányhivatal a kérelmező bejelentése, nyilatkozata alapján – a súlyos fogyatékosság fennállása esetén – intézkedik a magasabb összegű családi pótlék folyósításának megszüntetéséről.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapításának és a magasabb összegű családi pótlék megszüntetésének időpontja közötti időtartamra a két ellátás közötti különbözet összegét egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor.

 

Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?

A támogatás havi összege:

– 24.141,- Ft: ha az igénylő látási, hallási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,illetve kromoszóma-rendellenességgel élő személy;

– 29.713 ,- Ft: ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, autista,illetve kromoszómarendellenességgel élő személy; feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.

A fogyatékossági támogatás összegét a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben kell emelni.

 

Mikor szűnik meg a fogyatékossági támogatásra való jogosultság?

Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha

• a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
• a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.

Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

 

Melyik szervhez kell benyújtani a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet?

A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon

• a megyei kormányhivatal kijelölt járási hivatalához (vagy kormányablakhoz)
• pest megyei lakosok esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatalához, vagy a kormányablakhoz
• budapesti lakosok esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalához, vagy a kormányablakhoz.

A kérelem legkorábban, abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a 18. életévét betölti.

 

Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.

Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv, vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása, vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján

• a súlyos fogyatékosság fennállása,
• az önkiszolgálási képesség,
• a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége,
• a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja megállapítása érdekében intézkedik.

 

Mit kell tartalmaznia az orvosi beutalónak?

Az orvosi beutalóban a háziorvos

• nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,
• véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
• nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező a rehabilitációs szakigazgatási szerv általi személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén, vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.

Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.

 

Mikor kell személyesen megjelenni a szakértői vizsgálaton?

Ha a súlyos fogyatékosság a becsatolt dokumentumok alapján nem állapítható meg, akkor a kormányhivatal a felmerülő kérdéseket szakkérdésként vizsgálja, ezért a kormányhivatal személyes megjelenésre kötelezheti, illetve a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, vagy személyes vizsgálatot végezhet.

A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, a járási hivatal az eljárást megszüntetheti.

Ha megszünteti, mikor indítható újból?

Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a járási hivatal a vizsgálatot – a háziorvos javaslatától függően – a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a járási hivatal székhelyén, telephelyén végzi el.

 

Mely naptól jár a fogyatékossági támogatás?

A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a fogyatékossági támogatást a havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.

 

Milyen kedvezményre jogosult a fogyatékossági támogatásban részesülő személy?

A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén:

• a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele és
• a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt adnak ki. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt – további 5 éves időtartamra adják ki.

 

Hatósági igazolvány

A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén a határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány tartalmazza a jogosult nevét, lakcímét, a kiállítás alapjául szolgáló tényt a fogyatékosság jellegének megjelölésével, a hatósági igazolvány által igazolt jogot és az igazolvány hatályát.

A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig érvényes. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt további 5 éves időtartamra ki kell adni.

 

A Hatósági Igazolványt:

1. az utazási kedvezmény igénybevételéhez és
2. a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapításához lehet felhasználni.

 

Milyen jogorvoslat lehet élni a fogyatékossági támogatással kapcsolatban meghozott elutasító döntés ellen?

Az ügyfél a határozat ellen keresetlevelet nyújthat be az eljáró hatósághoz, mely azt az ügy releváns irataival együtt felterjeszti az illetékes törvényszékhez.

 

A fogyatékossági támogatásban részesülő személynek milyen kötelezettsége van a járási hivatal felé?

 A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a járási hivatalt.

A jogosultnak a három hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodását be kell jelentenie a járási hivatalnak.

 

Mikor vizsgálható felül a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot?

A súlyosan fogyatékos állapotot meghatározott időpontban felül kell vizsgálni, kivéve, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges.

Ha a felülvizsgálat a nyilvántartás adatai alapján esedékessé válik, erről a járási hivatal értesíti a jogosultat. A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a járási hivatal – határidő megjelölésével – felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg részére.

Amennyiben a felülvizsgálat szerint a súlyosan fogyatékos állapot továbbra is változatlanul fennáll, a fogyatékossági támogatást tovább kell folyósítani. Ha pedig a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a járási hivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról.

Ha a járási hivatal a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló

1. rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,
2. javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell megszüntetni.

A jogosult állapotrosszabbodásra hivatkozással – a felülvizsgálat határozatban meghatározott időpontja előtt – maga is kezdeményezheti felülvizsgálatát. Az eljárásra a támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ha a járási hivatal a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet azért utasítja vissza, mert a kérelmező állapotában a fogyatékossági támogatás mértékének megváltozását indokoló rosszabbodás nem következett be, az elutasító döntés véglegessé válásától számított egy éven belül előterjesztett újabb kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a fogyatékosság jellege szerinti orvosi igazolás megfelelően tanúsítja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben – a jogszabályváltozás esetét kivéve – a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet a járási hivatal visszautasítja.

A járási hivatal soron kívüli felülvizsgálatot indít, ha tudomására jut, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő személy a támogatást jogalap nélkül veszi igénybe. Az eljárásra a felülvizsgálat szabályait kell megfelelően alkalmazni.

https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/index.php?r=client/view_off#

 

Vonatkozó jogszabályok:

1. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény V. fejezet
2. a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet
3. a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007.(IV.25) Kormányrendelet

 

 

2021. május