Komplex minősítés

A komplex minősítést kell alkalmazni

  • a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti eljárás során, vagy
  • ha a jogszabály a kérelmező komplex minősítését rendeli el.

A komplex minősítést szakértői bizottság végzi.

A komplex minősítés során

  1. az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú vizsgálatát orvosszakértőnek,
  2. a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálatát foglalkozási rehabilitációs szakértőnek,
  3. a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát szociális szakértőnek,
  4. meghatározott szempontok szerint kell elvégeznie.

Megváltozott munkaképességű személynek minősül az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 % vagy kisebb mértékű.

Amennyiben a komplex minősítés során a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága megállapításra kerül a rehabilitációs javaslatot a szakértői bizottság tagjai együttesen készítik el.

1./ Komplex minősítés hatálya

A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.

A komplex minősítés időbeli hatálya

  1. végleges egészségi állapotú, valamint a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,
  2. amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot meg kellett határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy
  3. amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot nem kellett meghatározni, és az ügyfél részére
    1. rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
    2. rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig
  4. tart.

Ha az érintett újabb komplex minősítésére a fenti időtartamokon belül kerül sor a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart.

2./ Egészségi állapot

A jogszabály meghatározása szerint az egészségi állapot a következőt jelenti: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot.

A komplex minősítés során az egészségi állapot százalékos mértékét úgy kell megállapítani, hogy 100-ból kivonjuk az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét, melyeket szervrendszerenként, betegségcsoportonként kell megállapítani.

Ha a komplex minősítés során megállapításra kerül, hogy a kérelmező megváltozott munkaképességű, akkor az illető személyt be kell sorolni a következő kategóriák valamelyikébe:

  • B1 kategóriába: akinek az egészségi állapota 51-60% között van
  • B2 kategóriába: akinek az egészségi állapota 51-60% között van, és a rehabilitációja nem javasolt,
  • C1 kategóriába: akinek az egészségi állapota 31-50% között van
  • C2 kategóriába: akinek az egészségi állapota 31-50% között van és a rehabilitációja nem javasolt,
  • D kategóriába: akinek egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes,
  • E kategóriába: akinek egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes

Ha az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú vizsgálata során megállapításra kerül, hogy a vizsgált személy

  1. D vagy E minősítési kategóriába tartozik, a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát nem kell elvégezni,
  2. egészségi állapota 31-60% között van, a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát a rendelkezésre álló iratok alapján is el lehet végezni, ha a vizsgált személy ehhez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által rendszeresített nyilatkozat kitöltésével hozzájárul.

Ha a vizsgált személy rendelkezik olyan hatályos, 2011. december 31-ét követően kiállított határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel,

  1. amely értelmében egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os és
  2. amely alapján – és a csatolt orvosi dokumentumok figyelembevételével – az egészségi állapot megalapozottan megítélhető,

az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú vizsgálatára vonatkozó minősítést a rendelkezésre álló iratok alapján kell elvégezni.

3./ Foglalkoztatási szempontú vizsgálat

A megváltozott munkaképességű személy akkor rehabilitálható, ha a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálatának eredménye alapján eléri vagy meghaladja a 17 pontot, és nem áll fenn olyan meghatározott körülmény, amely előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt.

Egyéb esetben a rehabilitáció nem javasolt.

A meghatározott körülmények a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 2. mellékletben találhatóak.

4./ Szociális szempontú vizsgálat

Amennyiben a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatának eredménye alapján eléri vagy meghaladja a 12 pontot, és nem áll fenn olyan meghatározott körülmény, amely előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt, akkor a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható.

Egyéb esetben a rehabilitáció nem javasolt.

A meghatározott körülmények a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 3. mellékletben találhatóak.

5./ Az össz-szervezeti egészségkárosodás (ÖEK) mértékének megítélési szempontjainak további alkalmazási köre:

5.1.) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló kormányrendeletben felsorolt azon szakkérdések vizsgálata során, ahol az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot mértékét kell vizsgálni.

A hivatkozott kormányrendelet a következőket sorolja fel:

  1. megváltozott munkaképesség alapján járó hozzátartozói nyugellátás esetén az egészségi állapotot,
  2. baleseti járadék esetén a baleseti egészségkárosodás mértékét,
  3. rokkantsági járadék esetén az egészségkárosodás mértékét,
  4. fogyatékossági támogatás esetén a súlyos fogyatékosság fennállását és az önkiszolgálási képességet,
  5. magasabb összegű családi pótlék esetén az egészségkárosodás mértékét és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállását,
  6. bányászok egészségkárosodási járadéka esetén az egészségkárosodás mértékét,
  7. bányászati dolgozók keresetkiegészítése esetén az egészségkárosodás mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságot,
  8. hadirokkantság esetén a hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott egészségkárosodás mértékét,
  9. a keresőképességet vagy keresőképtelenséget,
  10. a táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodást,
  11. a baleseti táppénz idejének meghosszabbítását,
  12. a közúti járművezetők egészségi alkalmasságát,
  13. a közlekedőképességet,
  14. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban: rendvédelmi feladatokat ellátó szervek) hivatásos állományának tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékét,
  15. a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék esetén az egészségkárosodás mértékét,
  16. nemzeti gondozási díj esetén az egészségkárosodás mértékét,
  17. az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek juttatásai esetén az egészségkárosodás mértékét,
  18. a kárpótlási jegy ellenében járó életjáradék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékét,
  19. a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságát,
  20. a jogszabályban meghatározott egyéb szakkérdéseket.

 5.2) az aktív korúak ellátásának megállapítása iránti eljárásban.


 

jogforrás: a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet