Lakás akadálymentesítési támogatás

A mozgáskorlátozott személyek 300 ezer forint támogatást kaphatnak tíz évenként arra a célra, hogy lakásukon akadálymentesítési célú felújítási, átalakítási munkákat végeztessenek el.

Akadálymentesítésről beszélünk, amikor  a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkát végeznek új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen, vagy használt lakáson.

 

Ki jogosult igénybe venni a támogatást?

Az állam a vissza nem térítendő akadálymentesítési támogatást a mozgáskorlátozott személy részére nyújtja.

Mozgáskorlátozott személynek tekintendő:

  • a mozgásszervi fogyatékos személy, vagy
  • súlyos mozgáskorlátozott személy

Súlyos mozgáskorlátozottnak tekintendő az a személy, aki

  • mozgásszervi fogyatékosnak minősül (fogyatékossági támogatást kap)
  • a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosult mozgásszervi fogyatékosságban szenved,
  • a közlekedőképességében súlyosan akadályozott (ezt a közlekedőképesség és / vagy egyéb orvosbizottsági papírokkal tudja alátámasztani)

Mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

  • állapota miatt a helyváltoztatáshoz meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy
  • mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy
  • meghatározott mozgásszervi betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

A mozgáskorlátozott emberek közül jogosult lehet az akadálymentesítési támogatásra:

  • az építtető, vagy a vásárló, illetve az építtetővel, vagy a vásárlóval együtt költöző közeli hozzátartozó, vagy élettárs;
  • a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs;
  • az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy élettárs.

Fontos! Aki nem tulajdonos és nem önkormányzati bérlakás bérlője, az az akadálymentesítési támogatásra nem tarthat igényt (pl. a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tulajdonában lévő lakás bérlője.)

Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.

Közeli hozzátartozó:

  • a házastárs,
  • az egyeneságbeli rokon (pl.: nagyszülő, szülő, gyerek, unoka stb.),
  • az örökbefogadott,
  • a mostoha- és a nevelt gyermek,
  • az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
  • testvér.

 

Mire használható fel a támogatás?

A támogatás:

  • új lakás felépítéséhez,
  • új lakás vásárlásához,
  • lakásszövetkezet tulajdonában lévő, újonnan épített lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez,
  • az akadálymentesítés többletköltségeire vehető igénybe.

Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez a támogatás akkor igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak:

– nincs lakástulajdona,
– nincs állandó lakáshasználati joga,
– nincs e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme folyamatban,
– nincs önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz, vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya.

Kivétel, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjának

  • együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése, vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
  • a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte, vagy engedélyezte, vagy
  • a lakás több mint két éve öröklés, vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.

Lakásvásárlás esetén a támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója és nem élettársa!

A támogatás összege:

Az akadálymentesítési támogatás: maximum 300.000,- Ft.

A beruházás ennél többe is kerülhet, de az elszámolható összeg: 300.000,- forint.

 

Akadálymentesítési munka:

  • lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,
  • elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,
  • kaputelefon beszerelése,
  • korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,
  • ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,
  • beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,
  • különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,
  • higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,
  • felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,
  • elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,
  • lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

Az akadálymentesítési munka része a fenti munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-ig.

Kérhető többször is a támogatás, illetve kérhető a támogatás ugyanarra a lakásra, amire egyszer már más valaki igényelt támogatást?

Ugyanazon személyre tekintettel akadálymentesítési támogatás ismételten a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe.

Ugyanazon lakásra, vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát.

 

Hol és hogyan lehet igényelni?

A támogatást igényelheti a mozgáskorlátozott személy, vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs.

Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet (formanyomtatvány) a hitelintézethez kell benyújtani, aki a kérelmet el is bírálja.

A munkák megkezdése előtt lakás átalakítási támogatást (LÁT) az alábbi hitelintézeteknél lehet igényelni:

  • OTP Bank Nyrt.
  • Takarékbank Zrt.

 

Díjak

hitelintézet az igénylőtől a támogatásra való jogosultság elbírálásért az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

Az eljárásért cserébe az állam a hitelintézetet a folyósított akadálymentesítési támogatás összege után 8% költségtérítésben részesíti.

 

Csatolandó dokumentumok I.

A kérelemhez a következőket kell mellékelni:

  • az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulását,amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, szükséges.

 

A mozgáskorlátozottságot igazoló iratokat, melyek a következők lehetnek:

  • a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozattal, vagy
  • a fogyatékossági támogatás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatával, vagy
  • a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez szakorvos által kiállított meghatározott „tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről” szóló hatályos igazolás másolatával, vagy
  • a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy állapotát igazoló hatályos szakvélemény másolatával
  • a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott.

Fontos!

Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság előzetes vizsgálatát (azaz a közlekedőképesség minősítését) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalánál lehet kezdeményezni.

 

Csatolandó dokumentumok II.

  • akadálymentesítési munkák műszaki leírását,
  • az építés költségét tartalmazó költségvetést,
  • hozzájárulást arról, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldheti,
  • a támogatást igénylő, annak házastársa, élettársa és az együtt költöző családtag (ok) nyilatkozatát, a lakástulajdonról, állandó lakáshasználati jogról, illetve e jogokhoz kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási eljárásról, valamint önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonyról.

 

 MEOSZ szerepe

A hitelintézetnek a támogatás iránti kérelem elbírálása során köteles a MEOSZ álláspontjának kikérésére a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatban, azonban a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.

 

Jogorvoslat

Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő a közvetlen támogatásra való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül.

Amennyiben a kormányhivatal jogerős határozata megállapítja, hogy az igénylő az igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a támogatási szerződés igénylővel történő megkötését és a támogatás folyósítását nem tagadhatja meg.

A kormányhivatal döntése ellen a Magyar Államkincstárhoz lehet fellebbezni.

 

A támogatás odaítélésénél figyelembe veszik, hogy mekkora lakásban lakik az igénylő?

Igen, a támogatás akkor kérhető, ha „méltányolható lakásigényének kielégítésére szolgál.”

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítési (vásárlási) költsége megfelel az alábbi feltételeknek:

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző számától függően a következő:

  • egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba[1],
  • három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba[2],
  • négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a meghatározott építési átlagköltségét nem haladja meg.

Amennyiben további kérdése van, kérjük, forduljon bizalommal munkatársainkhoz az alábbi elérhetőségeken:

Horváth Katalin: tel: 06-1/388-2388, meoszlat@meosz.hu

Boján Olivérné Szilvia: tel: 06-1/388-2388, meoszlat2@meosz.hu

 

[1] A lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy – egy lakás esetén egy alkalommal – két szobaként kell figyelembe venni. A lakószoba legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

[2]  A fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert.