Tájékoztató a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról

A parkolási igazolvány olyan közokirat és biztonsági okmány, amely a KRESZ-ben felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.

A KRESZ értelmében a jogosultságokat a mozgásában korlátozott személy, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetője veheti igénybe, aki a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.

II./ Személyi kör

1./ A parkolási igazolványt a következő személyek kérhetik:

a) a közlekedőképességében súlyosan akadályozottak,

b)az autisták, a látási, az értelmi, a mozgásszervi fogyatékossággal élők

c)a vakok,

d)a magasabb összegű családi pótlékra jogosult vak, gyengénlátó, mozgásszervi fogyatékossággal élő, értelmi fogyatékos, autista emberek..

Ezen személyeket tekinti a jogszabály mozgásában korlátozott személyeknek. 

A fenti állapotot a következőkkel kell igazolni:

  1. a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy állapotát igazoló hatályos szakvélemény másolatával, vagy
  2. a fogyatékossági támogatás alapjául szolgáló, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatával, vagy
  3. a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez szakorvos által kiállított meghatározott „tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről” szóló hatályos igazolás másolatával.

Ha a kérelem benyújtásakor a fenti szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, akkor a hatóság (járási hivatal) a közlekedőképességet szakkérdésként vizsgálja, ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat. Kérjük, mindig friss, de több éves orvosi leleteket csatoljanak!

Bővebben a közlekedőképességi minősítésről

2./ Intézményi igazolvány

Működési engedéllyel rendelkező, a jogszabály 2/A.§-ban meghatározott intézményi is jogosult parkolási igazolványra, de kizárólag akkor, ha a járművet mozgásában korlátozott személy szállítása érdekében használják.

III./ Használat

KRESZ-ben foglalt jogosultságokat egyrészről maga a mozgásában korlátozott személy, valamint az őt szállító jármű vezetője veheti igénybe akkor, ha a jogosultságot, kedvezményt igazoló parkolási igazolványát a jármű szélvédője mögött, az előírt módon elhelyezte.

Az előírt mód: a parkolási igazolvány előlapjával kifelé történik, úgy, hogy az érvényessége látható legyen.

A pontos használat, elhelyezés érdekében a hatóság által kiállított igazolványról a következő leírást találjuk:

  • anyaga: karton, műanyag borítással
  • mérete: magasság: 106 mm
  • szélesség: 148 mm
  • mindkét oldalon nyomtatva, nyomdai sorszámozással
  • színe: világoskék, kivéve a sötétkék hátterű fehér kerekesszék szimbólumot

Elő- és hátlapja függőlegesen két részre osztott.

 

Az előlap bal oldalán a következők szerepelnek:

– kerekesszék-szimbólum, fehér színnel, sötétkék háttérrel

– az igazolvány sorszáma

– az érvényesség lejáratának dátuma

– az igazolványt kiállító hatóság neve.

Az előlap jobb oldalán a következők szerepelnek:

– a „PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY RÉSZÉRE” szöveg magyar nyelven, alatta kisbetűvel a „parkolókártya” szó angol, német és francia nyelven feltüntetve

– „Az Európai Közösségek mintája” szöveg magyar nyelven

– Magyarország betűjele (H).

 

A hátlap bal oldalán a következők szerepelnek:

– a jogosult neve

– a jogosult törvényes képviselőjének neve

– a jogosult (írásképtelensége esetén törvényes képviselőjének) aláírása

– a jogosult arcképmása

– a kiállítás dátuma.

A hátlap jobb oldalán a következők szerepelnek:

– az „az igazolvány tulajdonosa a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosult” szöveg

– a „használatkor az igazolványt a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja ellenőrzés céljából tisztán látható legyen” szöveg.

A használat kapcsán fontos kiemelni, hogy a parkolási igazolványt nem szabad átadni jogosulatlan személynek. Jogosulatlan személynek tekintendő mindenki, aki nem a parkolási igazolványban megnevezett mozgásában korlátozott személy, illetve szállítás esetén a parkolási igazolványban megnevezett mozgásában korlátozott személyt szállító jármű vezető. Utóbbi személy is csak akkor jogosult a parkolási igazolvány használatára, ha a jogosultat szállítja és a parkolás a jogosult érdekében történik. (pl. a szállító jármű vezetője a jogosultra várakozik a jogosult lakása előtt, vagy egy bolt előtt, egészségügyi intézmény előtt stb.)

A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében a fenti kötelezettségek a törvényes képviselőt (szülő), illetve a kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosultat szállító jármű vezetőjét terhelik. Hangsúlyozandó, hogy a szülőt is csak akkor használhatja a parkolási igazolványt, ha a gyermekét szállítja. Jogtalan a használat, amikor például a gyerek otthon (iskolában) van, a szülő pedig ez idő alatt elmegy vásárolni és kirakja (kint felejti) a parkolási igazolványt.

Fontos tisztába lenni azzal is, hogy mivel a parkolási igazolvány egy közokirat, így annak jogosulatlan használata bűncselekménynek.

A Büntetőtörvénykönyv 342. § (1) bekezdése értelmében aki

  1. a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
  2. b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
  3. c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tettenérés esetén számítani lehet a rendőrség eljárására (rabosítás), valamint közokirat hamisítás vádjával.

Bírósági gyakorlat szerint:

–          A felhasználás általában olyan aktív cselekvést feltételez, mint az okirat felmutatása, vagy valamely hatósághoz történő benyújtása. Az ingyenes parkolásra jogosító igazolvány elhelyezése a gépkocsiban jól látható helyen megfelel a felhasználás fogalmának, feltéve, hogy ez olyan helyen történik, ahol a parkolás díjfizetéshez kötött.

–          Felhasználás alatt a közokirat bizonyító erejének aktív cselekvéssel való érvényesítése értendő. Ilyen például az igazolvány felmutatása, átadása, becsatolása, de ilyennek minősül az igazolványnak a szélvédő mögé jól látható helyre történő kihelyezése is

–          Az igazolvány kihelyezésével a bűncselekmény elkövetési magatartása, a felhasználás befejezetté vált. Annak nincs jelentősége, hogy a parkolási igazolvány kihelyezése tíz perccel a díjfizetési kötelezettség időpontja előtt történt.

–          Megvalósítja a közokirat-hamisítást a más nevére szóló valódi, de valamilyen okból (pl. ellopás miatt) érvénytelenített közokirat felhasználása is, akkor is, ha az érvénytelenség ténye magából a közokiratból nem állapítható meg.

IV./ Eljárás

1./ A kérelmet

a./ a járási hivatalban,

b./ a kormányablakban, valamint

c./ a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában lehet benyújtani.  (KEKKH)

A kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.

2./ Kérelem:

Formanyomtatvány, mely az illetékes hatóságnál érhető el.

A kérelmet minden esetben (meghatalmazott eljárása esetén is) a kérelmezőnek saját kezűleg alá kell írnia.

Az ügyfél írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – a járási hivatalírásképtelenbejegyzéssel tünteti fel.

3./ Mellékelni kell:

a) meghatározott szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást:

  • a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy állapotát igazoló hatályos szakvélemény másolatát, vagy
  • a fogyatékossági támogatás alapjául szolgáló, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatát, vagy
  • a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez szakorvos által kiállított meghatározott „tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről” szóló hatályos igazolás másolatát,

b) 1 db igazolványképet, vagy személyes előterjesztésekor a járási hivatal fényképet készít.

 

4./ Az ügyintézési határideje 20 nap, melybe nem számít bele a szakértői eljárás ideje, vagyis amíg a hatóság az érintett közlekedőképességet vizsgálja.

5./ Átvétel

Az eljárás a parkolási igazolvány kiadásával zárul.

Választás szerint a parkolási igazolványt postai úton vagy a járási hivatalnál lehet átvenni.

Az átvételre való felhívást követően az át nem vett parkolási igazolványt a járási hivatal a kiállítástól számított egy évig őrzi, majd egy év elteltével megsemmisíti és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről.

6./ Jogorvoslat

A járási hivatal elutasító döntése ellen, annak kézhezvételét követő 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni, annál a hatóságnál, amely a döntést hozta.

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a megyei kormányhivatal.

Felhívom továbbá a szíves figyelmét, hogy a szakértői vélemény ellen külön fellebbezés benyújtására nincs mód, azt csak az érdemi döntés ellen benyújtott fellebbezésben lehet, illetve kell is kifogásolni.

 V./ A Parkolási igazolvány hatálya

1./ Az igazolvány a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos.

2./ Ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával.

3./ Ha a mozgásában korlátozott személy állapota végleges, akkor a parkolási igazolványt 5 éves időtartamra állítják ki.

VI./ Változás-bejelentés

1./ Ha az igazolvány kiadásáig a kérelemben feltüntetett adatokban változás következik be, az ügyfél köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni és a kérelmet annak megfelelően módosítani.

2./ A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a járási hivatalnál. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérelmezni kell. (pl. lakcímváltozás, névváltozás)

VII./ Meghosszabbítás, csere, pótlás

A kérelmet az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell benyújtani.

A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya újabb 3 éves időtartamra, illetve a szakvélemény hatályának megfelelő időtartamra meghosszabbítható.

A közlekedési igazgatási hatóság ismételt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatása nélkül, cserével további 5 éves időtartamra állítja ki az igazolványt, ha a mozgásában korlátozott személy állapota végleges.

A meghosszabbítás iránti kérelmet a járási hivatal a feltételek fennállása esetén az igazolvány cseréjével teljesíti; az igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzése mellett új igazolványt állít ki.

Amennyiben az igazolvány a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlanná vált – így különösen megrongálódott, olvashatatlan, az arcképmás alapján a jogosult nem azonosítható, a feltüntetett adatokban változás következett be -, az igazolvány cseréjét kell kérelmezni.

A csere iránti kérelmet a járási hivatal a jogosultság további fennállása esetén az igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzése mellett új igazolvány kiadásával teljesíti.

A járási hivatal az igazolványt kicseréli, ha az téves bejegyzést tartalmaz vagy anyaghibás.

VIII./ Elektronikus út

A mozgásában korlátozott személy

– személyi adataiban bekövetkező változása, valamint

– állapotának véglegességéből eredő érvényességi időtartam meghosszabbítása miatt szükséges igazolvány cseréje, továbbá

– az elveszett, eltulajdonított és megsemmisült igazolvány pótlása

elektronikus úton is kezdeményezhető.

Az elveszett, eltulajdonított, valamint megsemmisült okmány pótlása, valamint a mozgásában korlátozott személy állapotának véglegessége esetén az okmány cserével történő meghosszabbítása iránti kérelem elektronikus úton is intézhető.

Elektronikus úton intézett csere esetén a régi igazolványt nem kell leadni, azt a hatóság az új igazolvány átvételének napjával visszavonja és annak tényét a nyilvántartásba bejegyzi.

Az elektronikus úton intézett pótlás és csere esetében az ügyfél hozzájárulása esetén a KEKKH által vezetett parkolási igazolvány-nyilvántartásban, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában, az útiokmány-nyilvántartásban vagy a vezetői engedély nyilvántartásban legutóbb rögzített arcképmás felvétel (fénykép), továbbá jogosulti aláírás kerül felhasználásra a parkolási igazolvány kiadásakor.

Az elektronikus úton intézhető pótlás és csere esetében az okmányt 15 napon belül állítják ki és postázzák.

IX./ Jogosultságok a KRESZ-ben

  1. §(1) Az utasítást adó jelzőtáblák:

Képernyőfotó 2016-04-24 - 12.18.07

g/1 „Gyalogos övezet (zóna)” (26/h. ábra); a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van – a jelzett időszakon kívül – az ott lakók járművei, illetőleg az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők járművei, valamint a kerékpárosok – a gyalogosok veszélyeztetése nélkül – legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – az övezetben közlekedhet és várakozhat.

Képernyőfotó 2016-04-24 - 12.21.22

i/1. „Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)” (26/j. ábra); a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok – a gyalogosok veszélyeztetése nélkül – legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van – a jelzett időszakon kívül – az ott lakók járművei és a közútkezelő engedélyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – az övezetben közlekedhet és várakozhat.

 

 

 

 

14.§ (13) Az (1) bekezdés n)-p), t) és u) pontjában említett jelzőtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője), a betegszállító gépjármű a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

  1. §(1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:
  2. e)Várakozóhely” (110. ábra); a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111. ábra), vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. és 112/f. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő tábla (113. ábra) jelezheti azt az időszakot, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, vagy a kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra). A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115. ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti;

39/A. § (1) Lakó-pihenő övezetbe – a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre – csak a következő járművek hajthatnak be:

  1. g) a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.

40.§ (9) A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. 

41.§ (3) A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és – az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra időtartamig – a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e járművekre is irányadó.

 

Jogforrás:

  1. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
  2. a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet
  3. a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet
  4. a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)