Rehabilitációs ellátás

 

Ki minősül megváltozott munkaképességű személynek?

Megváltozott munkaképességű személynek minősül az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű.

 

Ki jogosult rehabilitációs ellátásra?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző

• 5 éven belül legalább 1095 napon át,
• 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
• 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
• keresőtevékenységet nem végez és
• rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá
• aki rehabilitálható és
• akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60 % közötti (B1 kategória), vagy
• aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50 % közötti (C1 kategória).

 

Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

1. aki életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt, vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
2. aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

 

Hol és hogyan kell kérelmezni a rehabilitációs ellátást?

A kérelmet a járási hivatal honlapján közzétett adatlapon, vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani a lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerint illetékes járási hivatalánál, míg budapesti és pest megyei lakosok esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerület Járási Hivatalánál (1035 Budapest, Váradi u. 15.). Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a kérelmet a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Járási Hivatalához kell benyújtani.

 

A kérelemhez csatolni kell:

• háziorvosi és szakorvosi dokumentáció (3 hónapnál nem régebbi)
• a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
• a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,
• a kérelmező jövedelméről szóló igazolást,
• a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az Mmtv. szerinti rendszeres pénzellátásban (a továbbiakban: rendszeres pénzellátás) nem részesül,
• a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos 3 hónapnál nem régebbi orvosi dokumentumokat.

 

Az eljárás költség- és illetékmentes.

 

Az eljárásban a NAV a kormányhivatal megkeresésére közli a biztosításban töltött napok számát, illetve a havi jövedelmi adatokat.

 

A kormányhivatal a komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít, melyben meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot.

 

Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

 

Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.

 

Mely időponttól és meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás?

A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni. Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a fentiektől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítják meg a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

 

A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet, azonban ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

 

Mire jogosult a rehabilitációs ellátásban részesülő személy?

 

1. a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra (a továbbiakban: rehabilitációs szolgáltatás)
2. pénzbeli ellátásra (a továbbiakban: rehabilitációs pénzbeli ellátás).

 

A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy

• megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és
• megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

 

1. Rehabilitációs szolgáltatások: A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások egyéni és csoportos keretek között biztosíthatók.

Egyéni foglalkozási rehabilitációs tanácsadás:

• információnyújtás;
• tanácsadás;
• munkatanácsadás;
• álláskeresési tanácsadás;
• pályatanácsadás;
• pszichológiai tanácsadás;
• foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás;

Csoportos foglalkozási rehabilitációs tanácsadás:

• foglalkozási rehabilitációt elősegítő álláskeresési technikák tréning;
• képzésre történő fejlesztő felkészítés;
• foglalkozási rehabilitációs elősegítő újra orientáló foglalkozás;

Munkáltatók részére nyújtható szolgáltatás:

• rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadás;
• rehabilitációs célú érzékenyítés;
• állásbörze;
• rehabilitációs célú munkaközvetítés.

 

2. Rehabilitációs pénzbeli ellátás

 

Kategória	Az ellátás havi mértéke	Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó)	Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)
B1 minősítési kategória (51-60 % közötti egészségi állapot)	Havi átlagjövedelem 35%-a	32 265 (alapösszeg 30%-a)	43 020 (alapösszeg 40%-a)
C1 minősítési kategória (31-50 % közötti egészségi állapot)	Havi átlagjövedelem 45%-a	43 020 (alapösszeg 40%-a)	53 770 (alapösszeg 50%-a)

 

A rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül.

 

A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek az ellátás összege után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátás összegét a nyugdíjjárulék levonása után folyósítja.

 

A rehabilitációs ellátás folyósítása mellett lehet keresőtevékenységet vagy vállalkozói folytatni?

A rehabilitációs ellátások esetében keresőtevékenység folytatása megengedett, sem a munkaidő, sem kereset, jövedelem összege tekintetében nincs korlátozás.

 

Milyen kötelezettségei vannak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles

• a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni,
• értesítési kötelezettségét teljesíteni,
• aktívan munkahelyet keresni,
• a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,
• megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni,
• megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

 

A rehabilitációs ellátásban részesülő 10 napon belül köteles értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

• az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
• keresőtevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt.

 

Mikor szünetel az ellátás?

Fel kell függeszteni a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását, ha rehabilitációs ellátásban részesülő személy az együttműködési, vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti. A folyósítást a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra – kell felfüggeszteni.

 

A folyósítás felfüggesztésének lejártát követően a folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.

 

A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít.

 

A folyósítás felfüggesztésének időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást a felfüggesztés időtartamának lejártát követően folyósított ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszűnése, illetve megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50% – ig terjedhet.

 

Mikor szűnik meg az ellátás?

Megszűnik a rehabilitációs ellátás

• az ellátás időtartamának leteltével, valamint
• az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától.

 

Meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

1. kérte (kérelemben megjelölt időponttól, vagy a kérelem benyújtását követő hónap első napjával)
2. más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint gyermekgondozási díjat, (a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal)
3. egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)
4. egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)
5. az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)
6. a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)
7. foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)

 A rehabilitációs ellátás – a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel – a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

 

Vonatkozó jogszabály:

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló  2011. évi CXCI. törvény

 

2021. május